Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

A

Agyag

6

Agyag. Túlnyomóan 0,002 mm-nél finomabb szemcsékből álló, laza, törmelékes üledékes kőzet. Az A.-tulajdonság hordozói a csak röntgen, ultramikroszkópos v. termikus módszerekkel kimutatható rétegrács szerkezetű A.-ásványok: az alumínium-hidroszilikátok (montmorillonit, kaolinit, illit). Az A.-ásványok vízfelvétel hatására képlékenyek, a rétegei közé kerülő víz hatására térfogatuk megnő. Duzzadó — zsugorodó és jó vízzáró tulajdonságúak. Az A.-ok- ban az A.-ásványokon kívül sok egyéb ásvány (kvarc, földpát stb.) is található. Az ásványi összetétel az A. tulajdonságait, műszaki és egyéb felhasználhatóságát megváltoztatja.

Mo.-on főleg a földtörténet újkorában keletkezett A.-féleségeket találunk. Pl. az óbudai téglagyárak az oligocénkori, az ún. kiscelli A.-ot tárják fel, a pesti téglagyárak pedig a pannó- niai beltóban leülepedett A.-ot fejtik.

Talajmechanikai értelemben az A. a 0,002 mm-nél kisebb átmérőjű szemcsékből álló talajfrakció. Az A.-tartalmat a vizsgált talajminta teljes súlyának százalékában fejezik ki.

Az A. teherbírása az A. egységnyi felületére vonatkoztatott megengedett terhelés. Az A. teherbírását a -► törőterhelés és a várható süllyedések nagyságának alapján határozzák meg. A.-oknál a törőterhelés alapján meghatározott -*■ megengedett igénybevétel a káros süllyedések ellen még nem jelent biztonságot. Ezért A.-talajok teherbírásának számításánál a várható süllyedések nagyságát is meg kell határozni. Az A. teherbírása az A.-ásványok minőségétől, azok morfológiai tulajdonságaitól és egyéb külső körülményektől is függ.

Az A. nyírószilárdsága az A.-nak a nyírófeszültségekkel szemben tanúsított legnagyobb ellenállása. A nyírószilárdság a belső súrlódásból és a kohézióból tevődik össze. Az A.-ok nyírószilárdsága függ a kohézió nagyságától és számos egyéb tényezőtől (pl. az A.-ásványok felületén lévő kationoktól).

Az A. összenyomhatósága függ az A. ásványi összetételétől, a plasztikus indextől és a konzisztencia-állapottól. Számottevő hatása lehet az A. összenyomhatóságára némely talajféleségnél a talajszerkezet megzavarásának is. Az össze- nyomhatóság az összenyomódási modulussal (M) jellemezhető.

Agyagcső. Agyagból sajtolt, alaktartó, zo- mánctalan, égetett, karmantyú nélküli, általában alagcsövezésre használt cső. A csövek hossza 333 mm, a megengedhető mérettűrés ±5 mm lehet, a cső belső 0-je (d) 50—150 mm

között, a falvastagsága (v) 8—23 mm között

váltakozik, az alábbiak szerint:

d mm

v mm

50

8,0—12

60

8,5—14

80

9,5—16

100

10,5—18

150

14,0—23

Kívül-belül sózománccal bevont, lúggal — savval szemben ellenálló, karmantyús kiképzésű válfaja a kő-A. Lehet egyenes, íves, elágazó cső. Belső 0-je 100, 150,200, 300,400, 500, 600 mm. Csatornaépítésnél, különösen agresszív szennyvizek elvezetésére használják. (MSZ 556 /— 558/—50)

Agyaghabarcs. Agyagból, pelyvaadagolással készített habarcs. Régebben döngölt vályogfalak készítésére, vályogtégla kötésére, fa- mennyezetes épületek padlásainak burkolására használták. Jelenleg főképp földművek hézagainak megszüntetésére, injektálási anyagként alkalmazzák.

Agyagmag. Földgátak testébe beépített,, esedeg a vízáteresztő altalajba is besüllyesztett vízzáró agyagból készített, falszerű létesítmény

a vízszivárgás megakadályozására. A gátanyag és a szigetelőmag közé mindkét oldalon szűrőt kell beépíteni apró szemű rostált kavicsból.. (-»- Agyagszigetelés)

Agyagpaplan. A vízzáró földgátak alatti átszivárgás csökkentésére — a szivárgási hossz, megnövelése céljából — készített agyagréteg, a gáz víz felőli rézsűje előtt. 20—30 cm-es vízszintes rétegekben hengerük. Elhabolás ellen földterítéssel v. kavicsszűrőre helyezett kőszórással védik.

Agyagszigetelés. Szivárgás ellem védekezési eljárás. Célja a -*• gátban v. a gát alatti altalajban a szivárgási út hosszának növelése. A gát közepébe v. víz felőli oldalára — agyag- magként, vízáteresztő rétegre épített gát esetében agyagékelésként v. a gáthoz csatlakozó víz-