Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

E

Ellensúlyos adagoló kezete, melyben a fűtőközeg — a meleg víz —- — a fűtött közeggel — az iszappal —- szemben áramlik. A dobos és a szekrényes típusú E.-k a leg­ismertebbek. Az E.-t az anaerob rothasztó be­rendezések fűtésére alkalmazzák. Ellenáramú mosás. A ->- gyorsszűrők öblí­tése. A mosás iránya a szűrésével ellentétes. Ellenfal. A csatornák, nagy medrek elzárását v. áthidalását, lépcsőzését szolgáló műtárgyak­nak a partoldal alámosódását, becsúszását meg­akadályozó, általában függőleges helyzetű része. A mértékadó méretezési adat a terhelő talaj nyomása. Lábazatát vízkimosás ellen bizto­sítani kell. Anyaga lehet fa, tégla, beton, esetleg vasbeton. Az -*■ átereszek szemben levő párhu­zamos fala v. a hídfőnek az a fala, amelyre az áthidaló szerkezet támaszkodik. Az E. meg­támasztja a feljárótöltést, és azt a nyílás (víz­folyás) felé határolja. Ellenfolyás Limány Ellengörgő. A zsiliptábla mozgását szabato­san vezető terheletlen görgő. Ellenkanyarulat. A vízfolyás kanyarulati szakaszát követő olyan kanyarulat, amelynek görbületi középpontja az előző kanyarulat gör­bületi középpontjával ellentétes oldalon van. Ellennyomás. A vizsgált nyomással ellen­kező irányban ható nyomás. Ellennyomó medence. A víznyomásnak kitett zárószerkezet terhelését csökkentő, vízzel telt medence. Az E.-t a zárószerkezetnek víz­nyomással nem terhelt oldalára építik, hogy a zárószerkezet két, ellentett irányú terhelést kap­jon. Az E. a zárószerkezet vízveszteségét is csökkenti. Árvízvédekezés értelmezésében az E. a töltés -*• mentett oldali rézsűje és az attól 10—30 m távolságra a ->- fakadóvizek szétterje­désének meggátlására épített, a töltésbe bekötő 1,0—1,5 m magas -*■ szorítógát közötti tér. Az átszivárgó víz a két töltés közt a felszínre törve fokozatosan feltölti az E.-t egészen addig, míg a vízoszlop egyensúlyt nem tart a szivárgó víz beszivárgási helyétől, a talajtól és a -» fedőrétegtől függő-»piezometrikus nyomásával. ( — Magaslati víztároló medence) Ellennyomó zsilip. Az ellennyomó meden­ce vízszintjét csökkentő zárószerkezet. Fel­adata annak biztosítása, hogy az ellennyomó medencében levő vízoszlop ellenhatást gyako­roljon az árvédelmi töltésbe épített zsilipre. Ellenőrző akna. A vízépítési létesítmény (alagút, szennyvízcsatorna, völgyzáró gát) belső részének ellenőrzésére épült -*• akna. Ellenőrző bakteriológiai vizsgálat. A víz­művek által termelt vízre vonatkozó és a -► bak­tériumszám és coli-titer megállapításából álló eljárás. (-*■ Coli-kimutatás) Ellenőrző egészségügyi ivóvízvizsgálat. A közegészségügyi hatóságok által a vízművek telepén, esetleg a hálózat valamely pontján rend­szeresen v. szúrópróbaszerűen vett -*■ vízminta vizsgálata. Ellenőrző pont. A geodéziai mérésekben, így a műtárgyak mozgásvizsgálatában alkal­mazott alappontok vízszintes és függőleges értel­mű mozdulatlanságának ellenőrzésére, ill. el­mozdulások esetén hátrametszéssel v. szinte­zéssel az új helyzet meghatározására szolgáló mérési pont. Ellensúlyos adagoló. (Hovanszkij-adagoló). Olyan készülék, amelynek a kifolyónyílása állandó átmérőjű, a rajta keresztül haladó oldat mennyiségét pedig a tölcsér folyadékszintje ha­tározza meg. Ha ebbe több folyadék kerül, súlya megnő, az egyensúly helyreállítását elő­idéző mozgás a fojtószelep szabályozókarját 169 di ojáot- I tartályból X Hovanszkij-féle adagoló berendezés Adagoló úszó cserélhető diafragmával Afér leges adagoló 1. úszó, 2. levegővezeték, 3. tömlő, 4. kibocsátás, 5. cserélhető diafragma

Next

/
Oldalképek
Tartalom