Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Cs
109 Csapkötés és természeti földrajzi törvényszerűségek hatását tükrözi. A területi eloszlást főként a domborzat, a tengerektől mért távolság és az uralkodó szélirány szabja meg. Az időbeli eloszlás a légkörzés és a légáramlatok többnyire évszakos jellegű változásaihoz igazodik. A Cs. területi eloszlását térképen szokás szemléltetni. Ezeken a térképeken összekötik a térszínnek azokat a pontjait, amelyeken egyenlő a Cs. mennyisége. Az egyenlő Cs.-ú pontokat összekötő görbéket nevezzük Cs.-vonalnak (izo- hieta). Az izohieták a Cs.-mérő állomások adatai közötti interpolálással és a természeti földrajzi adottságok figyelembevételével szerkeszthetők. Valamely terület Cs.-viszonyait az időjárási térképek szemléltetik. Ezek több célból és változatban készülnek. Legáltalánosabbak az olyan Cs.-térképek, melyek a terület (pl. ország v. táj) évi Cs.-összegét ábrázolják, az izohieták határolta területek szerint. Ismeretesek azonban időszakos (pl. tenyészidőre v. évszakra vonatkozó stb.), a Cs. minőségét, a Cs.-os napok számát, légnedvességet stb. szemléltető Cs.-tér- képek is. Csapadékcsatornázás. A települések belterületére hullott csapadékvíz elvezetése zárt csatornahálózatban. Az elválasztó csatornázási rendszer szerint csatornázott városokban v. a még nem csatornázott településeken épül ki. Mo.-on a felszabadulás előtt több városban csak Cs. volt, és ebbe a hálózatba — vízjogi engedély nélkül —- sok lakó- és középület szennyvizét is bekötötték, tehát a Cs. a gyakorlatban egyesített rendszerű csatornázásként működik, ez pedig járványveszélyt jelent. A Cs. vezetékei ui. sem vízzáróság, sem szennyvíztisztítás szempontjából nem elégítik ki a szennyvíz-csatornázástól megkívánt követelményeket. Csapadékintenzitás. A mért csapadékmagasság és a mérés időtartamának hányadosa (általában mm/óra). A csapadék mennyiségének és hevességének változása az cső időtartamának függvényében Csapadékképzés. Célja a víz lebegő v. oldott anyagainak eltávolítása. Pl. a víz vas- talanítása a Cs. elvén alapul. Csapadékképző kamra. A vízlágyító berendezésekben a vegyszeres kezeléssel leválasztott oldott ásványi sók üledékének gyűjtőtere. Csapadékképző lágyító eljárások. A Cs. közül a legismertebbek: a mészfölösleg-el- járás (gyors karbonátlanító); a mész-szóda eljárás; a marólúg-szóda eljárás. (-» Vízlá- gyítás) Csapadékképző tartály. Alul kúpos végződésű hengeres tartály. A bekevert víz ejtőcsőből jut a kúpos rész alsó végén elhelyezett hullámos lapra, amelyről visszaverődve, fölfelé örvénylik. A kezelt vizet felül vezetik el. Csapadékmérő állomás. Esőmérővel, esetleg esőíró műszerekkel fölszerelt, rendszeres észlelésre létesített megfigyelőhely. A Cs.-ok naponta általában egyszer, az aszinoptikus állomások kétszer mérnek. Csapadékos titrálás. A -*■ térfogatos elemzés egyik módja, amelynek során a meghatározandó ion a mérőoldat kationjával csapadékot alkot. Leggyakoribb mérőoldata a 0,1 n ezüstnitrát, amellyel a vízelemzésben a kloridion-koncentrációt határozzák meg. (-*■ Koncentráció-egységek) Csapadékvíz. A föld felszíne feletti légtérből bármilyen formában (eső, jégeső, havas eső, hó, harmat, dér, zúzmara) kicsapódó nedvességből származó és már folyékony halmazállapotba jutott víz, ami a föld felszínére, ill. az azon levő tárgyakra jut. Káros a Cs. akkor, ha a talajt akár túlzottan telíti, akár felszíni vízborítást okozva gazdasági károkat okoz. A vízrendezési munkálatok célja e károkozások megelőzése, illetve kiküszöbölése, általában a káros Cs. elvezetésével. Síkvidéki vízrendezéseknél a káros Cs. közkeletű elnevezése belvíz. (-<- Káros víz, Belvíz) Csapadékvíz-ejtő vezeték (tetőlefolyócső). Az épületek ereszcsatornáiból a csatornába vezető függőleges cső. Csapadékvíz-elvezetés. A települések beépített területére; ill. az ipartelepek belső területére hullott eső, hó, egyéb csurgalékvizek összegyűjtése és elvezetése. A csapadékvizet -*■ csapadékcsatornázás kiépítésével, egyesített rendszerű csatornákon át v. — nyílt árokrendszerben lehet elvezetni. (-► Csatornázási rendszer) Csapásirány -»■ Réteg térbeli helyzete Csapkötés Fakötések
