Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

C

Cölöpfa

és csúcsellenállás útján adja át a mélyebben fekvő teherbíró talajra. Teherátadás szempontjából a C. lehet a) támaszkodó v. álló; b) lebegő; c) talajtömörítő. Anyaga szerint lehet fa, beton, vasbeton és acél. Az építőgyakorlat végleges célokra legelterjedtebben a vasbetoncölöpöket alkalmazza.

C.-özés a mélyalapozás legrégibb és legegyszerűbb módja. Célja a kedvezőtlen teherbírású talajoknál a közvetett teherátadás.

C.-járom. Levert v. talpgerendán nyugvó cölöpök vízszintes andráskeresztes összekötésével létrehozott olyan szerkezet, amely a cölöpök együttes működését és hatását biztosítja. Provizóriumok építésénél, folyómedrekben elhelyezett, ideiglenes állványzatok készítésénél alkalmazzák.

C.-rács. Partfalak, kikötők, támfalak építésénél használatos több cölöpből álló, a cölöpök felső részén koszorúgerendával v. vasbetonfödémmel összefogott szerkezet. A C.-rács vasbeton, esetleg acél- v. facölöpökből készül.

Cölöpfa Pilótafa

Cölöpfal -*■ Cölöp-szádfalazás

Cölöpjárom. Levert v. talpgerendán nyugvó facölöpök vízszintes és andráskeresztes összekötésével készített, a cölöpök együttes működését és hatását biztosító szerkezet. Az ideiglenes építmények, a folyómedrekben elhelyezett hídépítési állványzatok kedvelt szerkezete. Leginkább a bekövetkezett töltésszakadás ki- szélesedése ellen a töltésfők biztosítására alkalmazzák. A töltésfőket (töltéscsonkokat) járomszerű művel kell körülfogni, és ellenálló anyaggal kell burkolni. A C. víz felőli szárnyát biztonságból a töltés ép oldalán a szakadás szélein túl kell vezetni, és bekötőgerendákkal kell rögzíteni. Már a cölöpök leverése közben gondos104

kodni kell a C. lábazatának biztosításáról. Ez a leggyorsabban földeszsákokkal érhető el. Jó eredményt ad a -*■ kőhányás, rőzsehenger alkalmazása is.

Cölöpözés. A különféle rendeltetésű anyagú és méretű cölöpöknek a terv szerint megjelölt helyére való juttatása. Az előre gyártott cölöpöket általában veréssel, ritkábban öblítéssel juttatják a rendeltetés szerinti mélységbe. A helyszínen gyártott cölöpöknek fúrással, öblítéssel, veréssel v. robbantással készítenek lyukakat.

Cölöprács. A mélyebben fekvő teherbíró talajra való teherátadási szolgáló vasbeton v. fa szerkezet. A partfalak v. kikötők platóit felül koszorúgerendával összefogott cölöpökre építik.

Cölöp-szádfalazás. A kisebb méretű és kezdődő töltésszakadások elleni védekezés egyik módja. Szorosan egymás mellé vert 2,0 m hosszú 0,15 m átmérőjű cölöpökből áll. Célszerű a C. elé — a cölöpök kimosásának megakadályozására — -*■ földeszsákokat helyezni. A teljes vízzárás végett az első C. mögött 1,2—1,5 m-re legtöbbször második C.-t is kell verni. A C.-ok közét földes szalmával, földdel kell kitölteni és ledöngölni.

Cölöpverő állvány ->- Cölöpverő gép

Cölöpverő gép. A cölöp v. szádpalló leverésére szolgáló munkagép. Két fő részből, az állványból és a kosból (cölöpverő kalapács) áll.

A cölöpverő állvány sínen mozgatható vasszerkezet, melynek vaskerekes futóműve az idomacélból hegesztett alapkerethez csatlakozik. A verőkos vezetésére szolgáló függőleges oszlop az alapkeret fölött csuklósán kapcsolódva helyezkedik el. Az oszlopot az alapkerethez oldalt és hátrafelé acélrudazattal, ill. huzallal horgonyozzák ki. Az alapkeretnek az oszloppal ellentétes oldalán helyezik el a csörlőberende- zést, mely egyben ellensúly is, és a leverendő cölöpök, valamint a verőkos beemelésétis szolgálja.

A verőkos ejtő v. ütő rendszerű lehet.

Az ejtőkos nagy súlyú — 200—4000 kg — acélöntvény, mely csúszóvezetékkel illeszkedik az állvány oszlopához; az állvány felső részén levő kötélcsigán átvetett, a koshoz kötött drótkötéllel emelkedik föl kézi v. gépi csörlő segítségével. Régebben használták az ún. istrángos cölöpverőt is.

Cölöpjárom