Vízfolyások környezetbe illeszkedő szabályozása (VITUKI, Budapest, 1989)
4. Módszerek
4.1.1. Előkészítés, feltárás Az előtanulmányoknak a következő szempontokra kell kiterjedniük: Alaposan vizsgálni kell és meg kell indokolni miért, milyen cél érdekében szükséges a rendezés? Ennek során tekintetbe kell venni az árhullámok még tűrhető kiöntési gyakoriságát, azt, hogy a mezőgazdaság milyen igényeket támaszt a vízfolyással, mint befogadóval szemben, szükséges-e és hol a medret biztosítani, milyen hatással jár a beavatkozás a völgyfenék talajvízszintjére, érint-e és hogyan közlekedési létesítményeket, van, vagy lehetséges-e vízerő-hasznosítás a vízfolyáson (újabban rhind gyakrabban merül fel igény régi vízimalmok helyreállítására), mik az üdülés, idegenforgalom szempontjai, hogyan javítható a vízfolyás tisztuló képessége, stb? Ide tartozik még a természetvédelem szempontjainak tekintetbe vétele, a vízfolyás állapotának javítása a természetes folyamatok fokozott figyelembevételével (pl. nedves biotópok helyreállítása). Meg kell ismerni és rögzíteni kell a vízfolyást és a környező tájat, beleértve a vízgyűjtő egészét is. Fel kell tárni a természeti elemeket és ezek értékeit. Ehhez a terület részletes bejárása elengedhetetlen. Fel kell kutatni és ki kell értékelni a vízfolyásra vonatkozó térkép-, terv- és légifényképanyagot, valamint esetleg meglevő levéltári adatokat. Ezekből következtethetünk a vízfolyás eredeti, természetes állapotára. A feltárt adatok alapján minden jellemző szakaszra vízfolyásleírást kell készíteni. Ennek a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. A vízfolyás neve (a hivatalos kategorizálás szerint, ha ettől eltérő helyi név is van, azt is fel kell tüntetni). 2. Kezelő. 3. Megye, község. 4. Vízfolyásszakasz, amelyre a leírás kiterjed (tereptárgyakkal határolva, ha lehet szelvényszámok megadásával is). 5. A vízfolyásszakasz hossza. 6. A vízgyűjtő nagysága (mind az alsó, mind a felső szelvényben). 7. A szakaszon betorkolló vízfolyások (vízgyűjtőterületükkel). 8. A vízgyűjtő geológiai jellemzése (röviden). 9. A meder anyaga (ha van, talajmechanikai adatokkal). 10. A meder és völgy élővilága. 11. A vízfolyásszakasz általános jellemzése: KKO, KQ, NQio%! NQi%erodálódó, egyensúlyban levő, feltöltődő, természetbe illeszkedés foka (ősállapot, ősállapot kisebb emberi beavatkozásokkal, kiépített, de természetbe többé-kevésbé illeszkedik, csatornarendszerű, növényzettel, vagy anélkül). Hasznosítás, ökológiai érték. 12. Vonalvezetés (egyenes—kígyózó—meanderező). 13. Jellemző keresztszelvény(ek), rajzban, méretekkel, a kisvízszint ábrázolásával. 14. A szakasz átlagos esése. 15. Vízemésztés telt szelvénynél. 16. Kiöntések gyakorisága. 17. Fenntartottság, mederrongálódások, ezek okai. 18. Mederbiztosítások. 19. A szakaszon található műtárgyak jellemzése. 20. A meder növényzete (vízben, vízszélen, parton). 21. Völgyfenék adatai (szélessége, művelési ág, tényleges hasznosítás és hasznosíthatóság, esetleges melioráció, nem szántóföldi hasznosításnál a növénytakaró jellemzése). 22. Korábbi esetleges rendezés időpontja, mértéke, indoka. 30
