Vízfolyások környezetbe illeszkedő szabályozása (VITUKI, Budapest, 1989)
3. A vízfolyások rendezésének új szempontjai és elvei
ciklus. Ez a tiszta szakaszon zavartalanul működik. Ha ezt a ciklust szennyvízzel terheljük, a baktériumok gyors szaporodással és nagy oxigénigényükkel veszélyeztetik a stabilitást. Ha a szennyezés kismértékű, az algák és egyéb vízinövények fotoszintézise pótolja az oxigént, de ha az nagymértékű, akkor az ökoszisztéma stabilitása megszűnik, egész szervezettsége összeroppan, romjain új élővilág alakul ki. Az új életfeltételek szélsőségessége miatt sokkal kevesebb a faj, de ezek nagy mennyiségben találhatók. A korábbi sok fajból, de kevés egyedből álló, önmagát szabályozó stabil életközösséget labilis együttes váltja fel. Ezek a változások a vízminőség romlását eredményezik, ami pedig káros az ember számára is. Valamely szervezet alkalmazkodóképességéről, előfordulásából, esetleg hiányából, állománya fejlettségéről részletes vízkémiai és hidrobiológiái vizsgálatokkal, felmérésekkel tájékozódhatunk. 3.3. Vízgazdálkodási illeszkedés Az előzőekben már szó volt arról, hogy a vízfolyás ökológiai egység. Most azzal kell aláhúzni, hogy a vízgyűjtővel együtt földrajzi egységként kell kezelni. Vízgazdálkodási egység is egyben, hiszen a vízgyűjtőnek kitüntetett helyén, a legmélyebb esésvonalán halad. így minden gravitációs folyadékmozgásnak a befogadója, akár a talaj felszínén, akár annak legfelső rétegében legyen az. Ezek a kapcsolatok már azt is mutatják, hogy a vízfolyás mennyire sebezhető, és a legnagyobb veszély a lakosság, illetve annak aktivitása, az ipar, mezőgazdaság és a korszerűsödő háztartások részéről várható. A vízgyűjtőről érkező szennyezések tönkretehetik a vízfolyás ökoszisztémáját, szennyvízcsatornává változhat és annak minden következményét tovább adja a befogadó nagyobb vízfolyásnak. Vízfolyásaink mai időben végzett szabályozását a vízgazdálkodás átfogó szemlélete alapján szükséges végrehajtani, azaz csakis azokat a vizeket szabad elvezetni, melyek ésszerű visszatartása, hasznosítása nem, ill. csak igen jelentős költséggel volna megoldható. A vizek helyszínen tartása, beszivárogtatása, ill. tározása azért is fontos feladat, mert a vízfolyás vízgyűjtőjén felfogott vizek segítséget adhatnak a helyi (kistérségi) vízigények kielégítéséhez, ugyanakkor csökkenthetik a vízfolyások kiépítésének költségeit. A kisebb árvízi hozamok, kisebb mértékű medrek kialakítása kevésbé változtathatja meg a környezetet, kedvezőbb lehetőséget nyújt a medrek természethez közeli kialakítására. A korszerű, környezetbe illeszkedő vízfolyásrendezés igen fontos eleme a vízfolyás vízgyűjtőjén kialakítandó víztározó, vagy víztározók láncolata. A víztározókban felfogott vízzel az árhullámok csúcsvízhozamai lecsökkenthetők. Kisebb vízgyűjtőkön (10—50 km2-ig) kedvező esetben akár az árhullámok adta víztömeg jelentős része is visszatartható. A víztározónak, a korszerű vízgazdálkodás fontos elemének, a jövőben a vízrendezési feladatok megoldásában a korábbiaknál lényegesen nagyobb szerephez kell jutni. A víztározók kialakult vízfelületein, tározóterekben a vízi élővilág részére rendkívül kedvező életfeltételeket teremthetünk. A tározókban a visszatartott vízhozamok mellett, visszatartható a vízfolyás vizével szállított hordalék jelentős része, akár teljes mennyisége is. A felfogott víz többcélú fel- használására van lehetőség, de ha másra nem is hasznosítjuk, a lecsökkentett árvízi vízhozamok adta előny és a kialakult víztározók tájképi megjelenése már segítséget adott a természetbe illeszkedő vízrendezési tevékenység végzéséhez. 20
