Vízfolyások környezetbe illeszkedő szabályozása (VITUKI, Budapest, 1989)
2. A jelenlegi helyzet kialakulása
az igények és kielégítésük reális korlátái olyan fejlődési ívet rajzoltak fel, amely az ember passzív alkalmazkodásától az aktív beavatkozásig terjed, az igények mind sokrétűbbek, egyre ellentmondásosabbak lettek, így valamilyen szinten való kielégítésük egyre inkább kompromisszumként valósult meg, sajnálatos módon az anyagi—technikai lehetőségek bővülése és a nem következetes társadalmi érdek — igény egyeztetése korunkban növekvő számban hozta létre a technokrata, az ökológiai egyensúlyt sértő, kedvezőtlen irányba befolyásoló megoldásokat; a települések vízkárelhárítási feladatai, a külterületen jelentkező igények, termelés követelményei fokozatosan háttérbe szorították a természet, a táj egységének, a szárazföldi és vízi élővilág életfeltételeinek biztosítását (2. és 3. kép), a környezetben bekövetkezett változások arra kényszerítik a vízrendezőt is, hogy a vízfolyások rendezési munkáinak a tervezésekor a társadalmi igények pontos megfogalmazásával együtt állapítsa meg a táj, a vízfolyás és melléke élővilágának, a vízminőség alakulásának feltételeit, a természet és környezet védelmének az igényeit és azokat a műszaki—gazdasági igényekkel azonos súllyal kezelve keresse a szabályozás során követendő eljárásokat. 3. kép A vízfolyás rendezése technokrata szemlélettel jól sikerült, viszont elvesztett minden ökológiai kapcsolatot a környezetével 13
