Vízépítési műtárgyak elzárószerkezetei – Vízügyi ágazati szabvány. Elzárószerkezetek műszaki követelményei (1981)
MSZ-10 134-81 5 4.2.1. Száraz próba Az elzárószerkezetet alsó felső véghelyzete között legalább két ízben végig kell járatni, és annak mozgás közbeni állapotát (lengés, csikorgás, féloldali befeszülés stb.) figyelemmel kell kísérni. A mozgatások befejezése után meg kell vizsgálni a tábla mozgási útjának a tokszerkezeten fellelhető nyomait. Amikor a tábla lezárt állapotban van, ellenőrizni kell a zárás minőségét, különösen az alsó él környezetében. Ez történhet résmérővel, vagy - ha a beépítési mód lehetővé teszi - átszűrődő fény vizsgálatával is. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a beállítás jóságára, az ékek zárására is. A tömítések mentén fényátszűrődés nem engedhető meg. A helyszíni hegesztések előírt minőségét ellenőrizni kell az MSZ 6442, MSZ 4309 és MSZ 4310 szerint. Ellenőrizni kell a szerkezet korrózióvédelmét az MSZ-10 309 szerint. Ellenőrizni kell a pótelzárást*, a 2, 3,4.1. szakasz előírásai szerint. A gépészeti és villamos berendezéseket külön előírások szerint kell megvizsgálni, de közülük az elzárószerkezetekkel szorosan összefüggő biztonsági berendezéseket, illetve azok működését - pl. a végálláskapcsolót helyes beállításra, a mozgatás kézi és gépi berendezéseit reteszelésre — a száraz próba során kell ellenőrizni. 4.2.2. Nedves próba Nedves próbára bocsátani csak azt az elzárószerkezetet szabad, amely a száraz próbán megfelelt. A nedves próbához szükséges vízszint előállítása betétgerendák védelme alatt, vagy üzemi körülmények között történhet. A nedves próbát mindig az elzárószerkezet felhúzásával majd leeresztésével kell megkezdeni. Ezután szabad a betétgerenda és az elzárószerkezet közötti teret vízzel feltölteni, éspedig az előfordult, vagy a számított maximális vízszintig. Ezt a vizszintet a próba teljes időtartama alatt tartani kell. Az átcsorgó vízmennyiség mérésére, ha pontosabb módszer nem biztosítható, a következő eljárást kell alkalmazni. A műtárgy ismert alapterületű alvizi szakaszának lezárása és az elzárószerkezet leeresztése után a lezárt szakasz vízszintjét meg kell mérni, majd 30 perc múlva a vízszintmérést meg kell ismételni annak megállapítására, hogy volt-e elszivárgás. Amennyiben volt, akkor az elszívárgott víz mennyiségét a vízszintkülönbség és az alapterület szorzataként ki kell számítani. Ezután a felvízi aknát az előírt vízszintig fel kell tölteni. Újabb 30 perc eltelte után a kialakult új alvízszintet meg kell mérni. A csurgás fajlagos értéke — az előzőek szerint megállapított szivárgás figyelembevételével — az alvizi feltöltődött térfogatból határozandó meg. Végül az elzárószerkezetet - víznyomás mellett — felszakítási próbának kell alávetni. Ezután a nedves próbát meg kell ismételni, és a fajlagos csurgásra vonatkozóan a két mérési eredmény középértékét kell a 3.4. szakaszban közölt értékekkel összevetni. 5. MINŐSÍTÉS Az elzárószerkezetnek a 3.4., illetve 3.5. és a 4. szakaszban előírt feltételeknek meg kell felelni. 6. PRÓBAÜZEM Az elzárószerkezet működőképességét, a minősítési feltételek teljesitését — külön előírásban szabályozott — próbaüzemben kell bizonyítani. 7. MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Az elzárószerkezet és mozgatóberendezése műszaki tervezése során, annak gyártásakor, helyszíni szerelésekor, továbbá üzembehelyezése és üzeme során alkalmazandó munkavédelmi előírásokat jogszabály**, az országos és ágazati munkavédelmi szabványelőirások*** és országos szabályzatok, valamint Vállalati Munka- védelmi Szabályzatok (VMSZ) tartalmazzák. * A száraz próba során kell elhelyezni a pótelzárást, amelynek az illesztését szintén ellenőrizni kell, s szükség szerint a próbaterhelését is el kell végezni. ** 47/1979. (XI. 30.) MT sz. rendelet Ahol más jogszabály az ABEO-t említi, ott a rendeletet, a végrehajtására kiadott jogszabályokat és állami szabványokat kell érteni. *** Kidolgozás alatt A szabványok közzétételéig a V1BEO és ÉBEO előírásai érvényesek.
