VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
87 Amint az adatok mutatják sem a csőtávolság- különbség az altalaj öntözésen belül, sem ea a barázdáséhoz képest nem adott szignifikáns különbséget,de ez a cső hosszirányban sem tapasztalható. Az oldalirányú termésingadozások jellemzésére 6 egymás melletti sort vizsgáltak (sortávolság 66 cm). A sorok termése az 1,2 m-es csőtávolságnál a legkiegyenlítettebb, ennél nagyobb ingadozást mutat még a barázdás öntözés is. Legnagyobb az ingadozás az 1,5 m-es csőtávolságnál, de ez is csak 2,8 % - kai múlja felül az előzőt. A Szőlészeti Kutató Intézetben HORÁNYSZKY ZS. irányításával 3967-ben kezdődtek a kutatások szőlőnövénnyel, homoktalajon Lakitelken,majd a. Tokaj hegyaljai Állami Gazdaság területén laza bazalttörmeléken, kötött lejtő hordaléktalajon és sárgás nyiroktalajon. A kísérletek során gyökérfeltárásokat végeztek,valamint vizsgálták a nedvesség és oldott tápanyagok útját a talajban felszin alatti öntözés körülményei között. A nedvesség- és tápanvagmozgási vizsgálatok azt az eredményt hozták, hogy laza talajban a nedvesség és a tápanyagok eloszlása öntözés előtt kedvezőbb, mint utána. Kötöttebb tala- j on egyértelmű az öntözés kedvező hatása, mind viz szintes, mind függőleges értelemben. Az előbbi kedvezőtlen jelenség felderítésére egyszerű mérőberendezést szerkesztettek, mivel feltételezték, hogy a jelenség annak a következménye, hogy a nagy intenzitással lefelé szivárgó viz vákuumot hoz létre a felsőbb rétegekben, s ennek hatására a viz ezekből is távozik. A vizsgálatok igazolták a feltételezéseket. Megállapították, hogy minél nagyobb az adagolás intenzitása, annál nagyobb az adagoló nyilás felett a talajban kialakuló vákuum. Van egy olyan intenzitás, amelynél a vákuum nulla; az öntözés intenzitása kisebb, vagy egyenlő kell, hogy legyen laza talajokban ezzel az intenzitással.
