VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
81 mából származott, igy a szőlő cukortartalma az öntözött területen 1-2 %-kal alacsonyabb volt, mint az öntözetlenen. A gazdaságossági mutatókat a 11. táblázat tartalmazza.Ebből kitűnik, hogy az érvényes tényleges értékesitési ár (56,55 Rl) mellett a felszín alatti öntözésből származó többlettermés 2600-4400 rubellel nagyobb bevételt eredményezett. A mázsánként! önköltség az öntözöttnél 15-20 rubel, öntözetlennél 30- 50 rubel. így, ha a hektáronkénti beruházási költség 1000-1200 rubel, a berendezés már az első év után megtérül. A Texas államban folytatott rendszeres összehasonlitó kísérletek - gyapot növénnyel - a felszín alatti öntözés előnyét igazolták a barázdás öntözéssel szemben [zETSCHE-NEWMAN,1966j. Az öntözést 1,0 illetve 2,0 m távolságban 0,4 m mélységbe fektetett, 1,3 cm átmérőjű müanyagcsövekkel végezték, különböző vizmennyiBÓgek adagolásával (200, 300, és 350 mm, egész te- nyészidő alatt). Úgy tapasztalták, hogy a gyakrabban adagolt kisebb öntözőviz-mennyiságek nagyobb terméseket eredményeztek. mint a ritkábban adagolt nagyobb mennyiségek. A felszin alatti öntözésnél azonos terméseredményeket 42 %-kal kevesebb öntözővízzel érték el, egységnyi vízfelhasználásra nagyobb terméshozam esett, mint barázdás öntözésnél. Érdekes, hogy az 1,0 ill. 2,0 m-es vezetékközökkel öntözött gyapot terméseredményei között nem volt szignifikáns különbség, bár a sűrűbb csőhálózatnál a cserjék magasabbak és dusabbak voltak. Ugyanez mutatkozott a felszin alatti öntözés javára barázdás öntözéssel szemben is. BUSCH és KNEEBON Ql966j parcellás vizsgálatokat végeztek gyepnövény kultúrával a felszin alatti öntözés és az esőszerü öntözés hatásának összehasonlítására. A kísérleteket négyszeres ismétlésben, 3x6 m nagyságú parcellán végezték. A parcellák átlagos vízfogyasztását a _12. és 13. ábrákon mutatjuk be.
