VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
74 Megállapitása szerint, különösen jól reagálnak az altalajöntözésre azok a növények, amelyeknek nagy gyökérzete van. Ezzel kapcsolatban mindjárt utalunk a bolgár kísérletek eredményeire [CSOCSKOV-IVANOV-BJRAKTARSZKIJ, 1967] , amelyek szerint éppen azok a növények, amelyek kiterjedtebb gyökérzettel rendelkeznek, kevésbé reagálnak a felszín alatti öntözésre,mivel a szükséges nedvességet mélyebb talajrétegekből is felvehetik. OSZTAPCSIK szerint a berendezés költsége már az üzemeltetés első éveiben megtérül. Példaként egy nem intenzív növényt, a takarmányrépát hozza fel, ami a kísérleti telepen, felszin alatti öntözéssel (a barázdás öntözéshez viszonyítva) 8-10 e- zer rubel évi tiszta jövedelmet hozott (1957-es árakon) akkor, amikor a berendezés beruházási költsége 1,25, ill. 1,0 m nedvesítő csőtávolság esetén 14,5 ill. 17,5 ezer rubel volt hektáronként. Megállapította azt is, hogy a nedvesítő csövek közti távolságnak 1,0 m-ről 2,0 m-re való növelése esetén a rendszeresen fellépő terméskiesések értéke nagyobb, mint a beruházási költségekben elért megtakarítás. SEJNKIN p.965] a Rosztov vidéki vizsgálatok alapján 100 %-os termésnövekedésekről számol be a felszin alatti öntözés hatására,- de az elérhető többletet átlagosan 20-45 %-ra becsüli. Ezzel 3-4 évre teszi a berendezés megtérülési idejét. Ismét egy másik kísérleti területen kapott eredményeket közölnek SUMAKOV és GRIGOROV [1965J . 1964-ben rizzsel és burgonyával folytattak kísérleteket felszin alatti öntözéssel, különböző anyagú csövekkel. A burgonya három öntözést kapott 1500 m^/ka idénynormával, a rizs öt öntözést 3100 m^/ha idény- normával. Az előbbi átlagtermése 285 q/ha volt, mig az 1900 nr/ha idénynormával barázdásan öntözött kontroll parcelláé u- gyancsak háromszori adagban, 139 q/ha termést adott. A rizs
