VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
62 hosszát az alábbi összefüggés szerint számolják: • 1 ahol: k a vizhozam modulus, nr/sec i a csövek hosszirányú esése, °/oo q a nedvesítő cső vizszállítása. Az egyenletes vizelosztás érdekében az egész rendszerben közel azonos nyomásnak kellene uralkodnia. A STAUCH [l954] féle rendszerben ezt a közlekedő edények alapelvén működő vízellátás biztosítja. Az egyoldalú nyomás alatti vízellátás esetében a nyomásvonal helyzete térben (a cső hossza mentén) és időben (az öntözés kezdetétől számítva) egyaránt változik, a zárt csővég esetén parabola-alakot vesz fel [CSOCSKOV-IVAMOV BAJRAKTARSZKI, I965J . Az igy kialakuló nedvességeloszlásra jó példát mutat az a kísérlet, amelyet a Kisinevi Mezőgazdasági Főiskola kutatási területén végeztek és amelynek eredményeit az 1. táblázatban bemutatjuk [ZAVODNOV-MOROZOV, 1962]. Az esés a nedvesítő cső mentén 0,03 volt, h = 0,15 m kezdő nyomásnál a zárt csővégen h = 0,6 - 0,7 m nyomást mértek, A nyomáseloszlás hosszirányú egyenlőtlenségéből adódó nedvesedési egyenlőtlenségek elkerülésére, azaz a nyomás közel azonos sziten tartására, nagyüzemi viszonyoknak megfelelő méretek mellett több próbálkozás történt. Ezek lényegében két csoportra oszthatók: 1. Kétoldali vízellátás (zárt körvezeték, ellenáramolta - tás [bOGUSEVSZKIJ, 1956; SEJNKXN, 1968; I’IRRIGAZIONE, 2. Alkalmasan kialakított nyomásszabályozók biztosítják a nyomás azonos szinten tartását [ZAVODNOV-MOROZOV,1962]. A beszámolók szerint előbbi esetben 250-400 m-ig lehet növelni a nedvesítő csövek hosszát, kielégítő egyenletesség
