VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
60 WHITNEY-MUTA-PIRA pL969j . Laboratóriumi vizsgálataik során agyagos vályog, vályog és vályogos homok feltalaj és homok altalaj kombinációkat vizsgáltak. A feltalaj vastagsága 25 cm volt, s az egyes kísérletekben változott a nedvesítő cső határréteg feletti magassága: 1,3 9,0 ill. 17 cm között, valamint a nyomás 70 cm, 35 cm és 18 cm között. Néhány jellemző eloszlási képet (mely a nedvesedési front előrehaladását mutatja be az idő függvényében) a 9. ábrán közlünk. A vizsgálatok e- redményei számunkra az alkalmazott nyomások szempontjából érdekesek főleg, az ugyanis, hogy - OSZTAPCSIK megállapításához hasonlóan - a legnagyobb nedvesített talaj szelvény a középső. 35 cm-es nyomásértéknél adódott. 70 cm-es nyomásnál minden e- setben kisebb nedvesített szelvényt mértek. Ugyancsak figyelemreméltó a különböző szerkezetű (ill.szemeloszlású, vagy kötöttségű) rétegek találkozásának hatása a nedvességeloszlásra. Azoknak a növényeknek a felszin alatti öntözése során, a- melyeknél a nedvesítő csöveket a művelési mélység (30-40 cm ) alatt lehet csak elhelyezni - és szántóföldi növényeknél minden esetben ez a helyzet - a talaj szelvény fontos szerepet játszik. Ha a kiömlőnyilás a határréteg alatt helyezkedik el, nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy az öntözővíz eljut a sekélyen gyökerező növények gyökérszintjébe. Ha a cső feletti talajréteg homogén, ez jó alapot nyújt a kedvező nedvességter- j edéshez. A nyomás nagysága és eloszlása a felszin alatti öntözőberendezés csőhálózatában nemcsak a keresztirányú benedvesedés mértékét és ezzel a csövek egymástól való távolságát befolyásolja, de e mellett, sőt ezen keresztül a csövek hosszirányában az egyenletes vizeloszlást is, az elemek, ill, a berendezés méreteit illetően pedig, ezzel összefüggésben a nedvesitő csövek lehetséges hosszát is meghatározza. CSICSASZOV,V. JA.-IZJUMOV,V.V. et.al [l97o] szerint a Szovjetunióban az égetett agyagcsöves nedvesitő vezetékek
