VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)

3. A felszín alatti öntözés múltja

20

szát - mely napjainkban is tart - főleg a talaj szivóerejének tudományosan tisztázott problémáira támaszkodó kisérleti telepeken végzett kutatások [sEKERA, 1951; KAUSCH, 1955; STAUCH, 1954; DÖRTER, 1961, 1962 jellemzik, de számos más kiindulási alappal rendelkező kutatás is kiséri. Ez utóbbj.ek főként a mü- anyagcsövek alkalmazása, különleges berendezések és speciális feladatok megoldása körül csoportosulnak.

E kutatások során sok részletkérdés tisztázódott, s ami a gyakorlati, üzemi használatbavételt illeti az is, hogy a felszin alatti öntözés kis területen jól megoldható.

Mielőtt a jelenlegi helyzetet értékelnénk, s a fejlesztés érdekében elvégzendő további kutatások irányára megfontolásokat tennénk, tekintsük át kissé részletesebben a fentiekben nagy vonalaiban megrajzolt fejlődést, s az ennek alapját képező kutatásokat.

3.1. A FELSZÍN ALATTI ÖNTÖZÉS ELJÁRÁSAI

E fejezet keretében megkíséreljük bemutatni azokat az eljárásokat, amelyekkel a talaj vízháztartásának a növények fejlődése számára optimális helyzetét felszin alatti vizpótlással - tehát összefoglaló néven felszin alatti öntözéssel - kívánták biztosítani. Az első ilyen rendszerek elsődlegesen vízelvezetésre készültek, de esetenként, bizonyos beavatkozásokkal öntözésre is felhasználhatók voltak. Elvileg ezekhez a megoldásokhoz kapcsolódik, de speciális talajviszonyokat igényel az u.n. talaj vizszint-szabályozó altalaj öntözés. A kezdetekre nyúlik vissza a mesterséges csőanyag felhasználása nélkül a talajban kialakított járatokkal dolgozó vakondcsöves felszin a- latti öntözés, amelynek alkalmazása és fejlesztése napjainkban is tárgya a kutatásoknak. A kifejezetten öntözési céllal létesülő, különböző csőanyagokkal és megoldásokkal dolgozó - tulajdonképpeni csöves felszin alatti öntözés az, amely érdeklő-