VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
18 zetten öntözési célzattal, és olyan műszaki megoldásokkal, amelyek azzal az igénnyel lépnek fel, hogy a növények vízellátását a termesztési szempontoknak megfelelően biztosítsák. E két alapeset mellett az átmenetek egész sora jellemzi a felszín alatti öntözés fejlődését, s ez a körülmény kissé megnehezíti az áttekintést. Az átfogó szemlélet kialakításában segítségünkre lehet az a felfogás, amelyet BÁCSI és SULYOK [l97o] képvisel, amikor a felszín alatti öntözés fejlődését az alapvető kutatási irányok és ezek eredményei szerint osztja korszakokra. A XVIII. és XIX. századra visszanyúló kezdetek, majd az ezt követő egészen elszigetelt és speciális célú próbálkozások, [dÖRTER , 196l] , éppen az I. világháború után (1925-26) az esőszerü öntözésben tett első lépések tanulságai ihditottak egyes kutatókat arra, hogy más utón - alulról - keressék a "tökéletes" öntözés megvalósításának útját ^KORNEV,1926;EUCHS, 1889; ROSSI, 1926; JAKÉRT, 1937, 1955]; idézve BÁCSI - SULYOK, [l970^ szerint . A viznek a talajha vezetésére csöveket alkalmaznak, és pedig kisebb részben perforált, nagyobb részben porózus csöveket. Az előbbiek anyaga vas és újabban műanyag,az utóbbiaké főleg beton, de megtalálhatók a bitumennel készített, illetve az égetett anyagcsövek is. Az elvégzett kísérletek célja minden esetben annak kiderítése volt, hogy a csőre merőleges irányban milyen távolságig és a csővezeték milyen hosszúságáig lehet a talajt úgy átiied- vesiteni, hogy az gyakorlatilag egyenletesnek legyen mondható. A változó kísérleti körülmények között végzett számos mérés adatait összehasonlítva kiderült, hogy a csöveket környező talaj átnedvesedés! képe (az átnedvesedés körvonalai és a bened- vesedés mértéke a csőtől való távolság függvényében) nagymértékben különböző aszerint, hogy nyomás nélkül, vagy kisebb nyomással, vízszintes vagy kisesésü csővezetékkel, milyen ta-
