VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)
2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.2 Csepegtető öntözőberendezések kialakítása
90 végül, ha Re —= 6,4 (önkényes, de célszerű határ): X = 9,999 Meg kell jegyezni, hogy a (ll) összefüggés helyett, ha a tervező úgy kívánja, az ismert C0LEBR00K—féle képlet, vagy egy hatványfüggvénnyel jellemezhető mérés eredménye is alkalmazható, a további összefüggések változatlanul hagyásával. A fenti összefüggésekbe természetesen a geodetikus magasság értékei is bevonhatók, ha ez szükséges. A fentebb ismertetett alapösszefüggések felhasználásával a VITUKI-ban további számitógép programokat dolgoztak ki a vázolt számítási feladatok elvégzésére. Meghatározható tehát; — adott átmérőjű szárnyvezeték mentén a csepegtető testek kiosztása, t a megtervezett, vagy megépített szárnyvezeték mentén ténylegesen kialakuló vizhozameloszlás, tetszőleges betáplálás oldali H érték esetén,- a szárnyvezeték optimális csőátmérője, és az ehhez tartozó csepegtető test kiosztás. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a program futása során az optimális csőátmérő összetétel és a csepegtető test kiosztás meghatározása, egymást ismételten követő lépésként jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a szárnyvezeték optimális csőátmérő összetétele a rendelkezésre álló csepegtető test garnitúrából kiválasztott méretekkel előálló tényleges szárnyvezeték menti vizhozameloszlásnak felel meg. Ilyen program blokkdiagramját tünteti fel az 59, ábra. A szárnyvezeték optimális csőátmérő összetételének meghatározása a LABYE-féle szakaszos módszer alapján történik .
