VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)

2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.1 Egyes Magyarországon alkalmazott csepegtető öntözőberendezések ismertetése

*r

két soronként, majd három és négy soronként helyezték el, azzal a céllal, hogy megállapíthassák a talajnedvesités szempontjából legkedvezőbb távolságot. A víztisztítás céljára házilag készítettek szűrőkészüléket PVC csőből. Szűrőbetétként tulajdonképpen finom sárgaréz szitaszövet bevonattal ellátott, kilyukasztgatott műanyag csövet használtak. Ezt a szürőelemet egy nagyobb, ugyancsak müanyagcsőből készült házban helyezték el.

38

A szűrőbe a vízbevezetés tangenciálisán, a szűrt víz elvezetése tengely irányban történt. A szűrő tisztítására gyors módszer kinálkozott: az elszennyeződött, eltömődött szűrőbetét helyett tartalék szürőelemet helyeztek be. A használt szűrőelem tisztítás után újra felhasználható.

A szivattyú-üzem nyomásingadozásait nyomásszabályozóval küszöbölték ki. Az alkalmazott HOBNER-WAMAG osztrák gyártmányú NA 25 méretű nyomásszabályozó csőkarimával kapcsolódott a csepegtető berendezéshez,

A gyorskapcsolású csővezetéken érkező viz a "csatlakozó fejen" keresztül érkezett a 2“-os méretű horganyzott cső gerincvezetékbe, majd a 3/4"-os mellékvezetékből ferdeszelepeken át a szárnyvezetékekbe.

Ausztrál kettősfalú müanyagtömlőket használtak öntöző szárnyvezetékként. A szárnyvezetékeket közvetlenül a talajra fektették. A talaj lejtése következményeként a szárnyvezeték végén a nyomás éppen olyan mértékű volt, mint az elején.

A mellékvezetékről 4-4 db azonos elrendezésű, összesen 26 db 38 m-es szárnyvezeték ágazott le, csőcsatlakozóval, melyre a szárnyvezeték csöveket ABA-bilinccsel szorították rá.

Az öntözőberendezés telepítési vázlata a 15. ábrán látható .