VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)

2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.4 Vízadagolás cseppenkénti öntözéssel

153 A folyamatos vagy cseppenkénti öntözés esetében az öntö­zött növényállományok vízszükségletét a talaj nedvességtarta­lom optimális szintjének állandó fenntartásával biztosítjók.Ez elvileg annyit jelent, hogy az öntözőberendezéssel a növény- állomány vízfogyasztásának megfelelő vízmennyiséget kell pó­tolni. Nem többet és nem kevesebbet annál, mivel mindkét eset­ben a vizháztartási helyzet optimumától való eltérés volna a nem megfelelő öntözés eredménye. Az a körülmény azonban még nem tisztázott eléggé, hogy a szabadföldi növényállományok víz­fogyasztásának a napi üteme hogyan változik. így a folyamatos cseppenkénti öntözésnél a vizadagok 24 óra alatt vagy ehhez közelálló öntözési időtartam alatt kerülnek kiöntözésre. A szakaszos vagy kortyonként! öntözés esetében a talaj- nedvesség optimális szintjének a fenntartásához szükséges viz— adagokat naponta, két vagy legfeljebb három naponként, néhány órás öntözési időtartammal adagolják. Ilyen esetben a talaj­nedvességtartalom az optimum szintje körül ingadozik ugyan, az eltéréseknek azonban nincs túlzott jelentősége. Amennyiben a növényállomány öntözővizigénye (vöi) ösz- szetevőit (v^i = Vöit + v^ij) a cseppenkénti öntözési mód ese­tében vizsgáljuk, megállapítható, hogy a térben megszakítva, csak egyes talaj tömböket nedvesítő cseppenkénti öntözés eseté­ben elméletileg csökkennie kell a talaj víztartalma kedvező szinten tartásához szükséges öntözőviz-mennyiségnek A transzspirációs zóna légnedvességének kedvező szinten tartásá­hoz szükséges öntözővíz mennyiség pedig az öntözött kultúra igényétől és a párolgási viszonyokat befolyásoló tu­lajdonságaitól függően széles skálán változik. A benedvesitett talajtömbök méreteit, felületüknek a táb­la felületéhez viszonyított JS-os nagyságrendjét elsősorban az adott növényegyedek tenyészterülete gyökerezési és vizfelvéte- li sajátosságai határozzák meg. A levegő páratartalmával, to­vábbá a talaj benedvesítésének mértékével szemben támasztott

Next

/
Oldalképek
Tartalom