VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)
2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.3 Egyes kultúrák cseppenkénti öntözése
148 oldották meg. A csepegtető szárnyak és a sorok távolsága következtében a csepegtető vezetékek melletti és távoli sorok növényegyedeinek magassága között mintegy 35 cm—es különbség volt (l58 és 122 cm). A kapott terméseredményeket a 17« táblázatban mutatjuk be. A burgonya és dohány öntözési mód összehasonlitó kísérletnél lehetővé vált annak a vizsgálata is, hogy a csepegtető öntözőszárnyak sűrűsége és ezzel a vizadag vízmennyiségben kifejezhető nagysága hogyan befolyásolják az öntözött növényállomány termését. A kisérlet, s ezen belül a cseppenkénti öntözésben részesült parcellák elrendezését a 80, és 81. ábra mutatja be. A kezelésenként kiadott azonos vízmennyiség - a kezeléseket ellátó csepegtető szárnyvezetékek számának függvényében - a 16/a. táblázat szerint alakul. A terméseket a cseppenkénti öntözési mód kezeléseiben külön-külön és átlagolva is meghatározták. A kapott értékeket a 17, és 18. táblázatban tüntettük fel. Összegezve az ATE Kertészeti, Növénytermesztéstani és Vízgazdálkodási tanszékeinek a VITUKI-val együttesen végrehajtott vizsgálatait megállapítható, hogy a vizsgálatok folyamán az alábbi növényfajok fajtái növényállományaiban vizsgálták a cseppenkénti öntözés hatásait mindig esőztetve öntözött és öntözés nélküli parcellákkal összevetve (l9. táblázat). Az időszak időjárása, és az egyes kezelésekben alkalmazott öntözési rendszerek rendkívül zavaró módon hatottak a kísérletbe állitott növényállományok vizháztartási helyzetének meghatározásában. A kezelésenként nem egyértelműen eltérő vízháztartás! helyzet a tesztnövényként használt növényállományok termései minőségének és mennyiségének számszerű értékeiben is megnyilvánul.