VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)
2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.3 Egyes kultúrák cseppenkénti öntözése
144 Hazánkban a területen elsősorban az ATE-VITUKI közös munkája emelhető ki. Vizsgálataikat Gödöllőn, az Egyetem Kísérleti terén végezték. Különböző kapásnövényeket öntöztek 1973-74— ben az előzőkben bemutatott olasz tartályos és ausztrál kettősfalú csepegtető szárnyvezetékekből a VITUKI által összeállított berendezésekkel. A kapások közül- kukorica (átalakított olasz import berendezéssel, 197374-ben),- burgonya (VITUKI által ausztrál csepegtető szárnyakkal- dohány összeállított berendezéssel, 1974-ben),- silódohány (átalakított olasz import berendezéssel, 1974-ben) esetében végeztek összehasonlitó vizsgálatokat, a cseppenkénti és az esőztető öntözés hatásaira, öntözetlen parcellával ősz— szeve tve • A kukoricára esett választást indokolja, hogy egyike a legnagyobb vetés területű öntözött növényeinknek, nagy alkalmazkodó képességével jól birja az ikersorba való vetést és nagy termésekre képes. A gödöllői ikersoros kukorica termesztési rendszer gondolatainak a felhasználásával vetődött fel az öntözött növényállomány egyedeinek négyes ikersorokban való elhelyezése, hogy a csepegtető szárnyak egymástól való távolsága minél nagyobb lehessen. Ebből a körülményből merült fel az i- kersorok közötti, viszonylag széles üres sáv hasznosításának gondolata és a párás mikroklímát kedvelő szójával való bevetése . Az állomány elrendezését a 78. és a 79. ábra mutatja be. A növényállományok közül csak a kulisszában vetett kukoricaállomány termesztésére számították ki és adagolták az ön-
