VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)

1. Cseppenkénti öntözés

13- sós talajon az állandó nedvességszinten tartott talajtest perifériáira tömörül a talaj sótartalma, s igy a növény a nagyobb sókoncentrációjú talajokon is megél.

Üzemeltetési és üzemszervezési előnyök:- az öntözendő terület felületének domborzata - bizonyos határokon belül - alig befolyásolja az öntözővizellátás egyenletességét, igy alkalmas hullámos és domboldali területek öntözésére is;- igen könnyen megoldható a műtrágya-oldatoknak az öntözővízzel történő együttes adagolása;- lehetővé teszi az időjárás napi változásaihoz rugalmasan i- gazodó öntözés megvalósitását;- az öntözővíznek az öntözött területre való szállításakor és szétosztásakor minimális nyomásra, illetőleg magasságkülönbségre' van szükség, ezért a berendezések üzemelése olcsó;- állandó, vagy rövid időközökben alkalmazott kis vizadagok eredményeként az öntözendő területre kiadandó fajlagos vízhozamok a szokásosnál kisebbek lehetnek;- a vizhasználat takarékos, mivel a talaj felületének csupán kis része lesz nedves, igy a párolgási veszteségek jelentős része kiküszöbölődik, tehát azonos vizmennyiséggel nagyobb terület öntözhető;- a kisebb átnedvesedett felület következtében csökken a bel- viz és az erózió veszélye;- a talaj felülete a kultúrnövények sorai között szárazon marad, ami lecsökkenti a gyomosodást és egyben megkönnyíti az ápolási és termésbetakaritási munkák elvégzését;- az öntözések végrehajtására fordítandó emberi munka minimálisra csökken, mivel az csak az állandó vagy rövidebb időközönkénti öntözés beindításából és leállításából áll;