VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)
2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.3 Egyes kultúrák cseppenkénti öntözése
133 kielégítette a paradicsom vízigényét, 8 igy a két módon végrehajtott öntözések gyakorlatilag eredménytelenek voltak, A különböző kezelések terméseinek számszerű értékei a 8, táblázatban találhatók (75. ábra). A bab fajtái közül a gépi betakarításra alkalmas Fullcrop került a vizsgálatokba acélból, hogy a cseppenkénti öntözésnek a magtermés kialakulására gyakorolt hatásaira is kaphassanak a- datokat. A vizsgálatok két évében kapott értékek nem egyértelműek. Az 1972. évi csapadékos időjárásban a cseppenkénti öntözés jelentős magtermés többietet eredményezett, mig 1973-ban a kevésbé csapadékos nyáron a három soronként fektetett csepegtető szárnyak melletti sorokban érte el a bab magtermése az e- 3Őztető kezelés szintjét. A két évben kapott termések adatait évenként és kezelésenként a 8. és 9. táblázatok szemléltetik. A zöldséqnövénvekkel végzett vizsgálatokat a kísérletek második évében lezárták, mivel sem az öntözővíz mennyiségében nem sikerült jelentős megtakarításokat elérni, sem a termések nem mutattak jelentős, egyértelmű mennyiségi vagy minőségi javulást. Ezért a zöldsógnövényekkel végzett vizsgálatok folytatását nem látták indokoltnak. 2.32 Szőlők cseppenkénti öntözése Hazánkban a szőlő öntözésének nincsenek komoly tradíciói. A századforduló idején létesítettek néhány öntözött szőlőtelepet, azonban ezeknél a cél a filoxera gyérítése volt, árasztó öntözéssel. Tudományos megalapozottsággal végzett kísérleteket csak 1960. évtől kezdtek a SzBKI-ban, majd néhány Állami Gazdaságban. A kísérletek eredményei az alkalmazott öntözési módszer (esőztető öntözés) miatt, főleg nagyüzemi viszonyok között nem adtak egyér elmü pozitiv eredményt. Ez az öntözés szükségszerűségét gyakran elmosta és az egységes álláspont kialakítását hátráltatta.
