VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)

2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.3 Egyes kultúrák cseppenkénti öntözése

130 A kísérleteket 1972 és 1973-ban végezték az ATE Gödöllő Száritó pusztai kísérleti öntözőtelepón. A terület talaja Ra- mann-féle•barna erdőtalaj. A müveit réteg fizikai jellege vá— lyogos homok és homokos vályog. A humusztartalom 1,33 - 1,82% között váltakozik. öntözéshez az előzőkben bemutatott tartályos olasz cse­pegtető öntözőberendezéseket használták. öntözésnél három kezelést alkalmaztak: 1. öntözetlen 2. csepegtetve öntözött és 3. esőztetve öntözött kezeléseket. Az egyes kezelések öntözési jellemzőit a 7.táblázaton mu­tatjuk be. A táblázatban magadott öntözőviz mennyiségeken túlmenően a zöldségnövények kiültetósekor, illetve vetésekor az egyenle­tes kelés és eredés érdekében kisebb vizadagú esőztető-kelesz- tő öntözést is alkalmaztak valamennyi kezelésben. A vizsgálatok gyakorlati végrehajtását biztositó Kerté­szeti tanszék igen sokoldalúan vizsgálta a cseppenkénti öntö­zés hatásait az öntözött növényállományok növekedésére, fej­lődésére, terméseinek mennyiségére és minőségére. A vizsgála­tok e részletei a tanszék éves jelentéseiben megtalálhatók. Mi, a részleteket mellőzve, a következőkben növényállo­mányonként foglaljuk össze azokat a tapasztalatokat, melyeket a különböző módon öntözött és öntözetlen kezelések termésénél és magával a termés kialakulásával kapcsolatban kiemelendőnek tartunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom