VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)

1. Cseppenkénti öntözés

11- A talajt térben részlegesen és időben szakaszosan nedvesítő öntözéseket (felületi áztató-i barázdás-, csöves, stb.) - s az időszakos vizadagolású alagcsöves altalajöntözéseket,- A talajt térben összefüggően és időben folyamatosan nedvesítő öntözéseket '(rizsöntözés, talajvizszint-emeléssel végzett és az alagcsöves altalajöntözések közül az állandó Üzemű módszerek).- A talajt térben részlegesen, de időben folyamatosan nedvesítő öntözéseket.

Az utóbbi csoportba sorolható cseppenkénti öntözések lényegében a műanyag tömeges előállításával váltak lehetővé. Lényeges alkalmazási elveit már 1925-ben ismertette a szovjet KORNIEF és 1931-ben a francia BORDÁS. Azonban e kutatók mindegyike mint a csöves altalajöntözés egyik lehetőségét irta le.

Az első modern megoldások CELESTRE nevéhez fűződnek.1951- ben a római olympiai stadion sportpályáinak gyeptakarója számára oldotta meg a talaj állandó optimális nedvesség! szinten tartását felszin alatti vezetékkel. Ezt a berendezést szabadalmaztatta is. Két évre rá BLASS jelent be szabadalmat Angliában spirális kapillárisokkal való felszin feletti csepegtetésre. A kutatások és a gyakorlati megvalósitások eredményeként néhány angol cég (CAMERON, WRIGHT—RAIN, stb.) kezdett foglalkozni a szükséges csövek és szerelvények forgalomba hozatalával.

Magának az új tipusú öntözésnek első rendszerezője, a talaj felszin alatti és felületi vizelosztás különböző módszereinek, eljárásainak berendezésekké formálója, és magának a "csepegtető öntözés“ (irrigazione a goccia) elnevezésnek az alkotója CELESTRE volt (i960). Az új öntöző berendezéseket gyorsan fejlesztették Izraelben, ahol jelentős mértékben elterjedtek. A cseppenkénti öntözéssel kapcsolatos közleményekben egyre több olyan adat került nyilvánosságra, melyek a sivatagi