VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)
2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.2 Csepegtető öntözőberendezések kialakítása
99 Az integrálás elvégzése után kapjuk: h* 3 h'x = ---— (—) (24) 3 1 ahol h’-vel azt a veszteséget jelöljük, amelynél (J = 20 0 cs® teljes 1^ hossza mentén. Ha most számszerűen is megvizsgáljuk az x = 1 (a szárnyvezeték betáplálás! pontja) és az x = 1/2 pontok között keletkező áramlási veszteséget,azt tapasztaljuk, h» hogy a teljes 1^ hosszúságon ébredő o értéknek mintegy ^8 ró— sze fér el a szárnyvezeték első fele mentén. Ez is alátámasztja a szárnyvezetékek változó csőátmérővel való kivitelezésének képességét, vagyis a gazdaságossági optimalizálás szükségességét. A SzBKI közreműködésével Dánszentmiklóson a Magyar-Szovjet Barátság Termelő Szövetkezet területén, 16 ha-on építettek ki csepegtető öntöző berendezést, szőlő és gyümölcs öntözésére. Az öntözőberendezést csőkutak táplálják, a csepegtető testek un. "Magyar spirál" tipusúak. A MEFI-ben folytatott csepegtető öntözési vizsgálatok e- redményeként több helyen is építettek csepegtető öntözőberendezéseket, kísérleti célból. Ezek között legjelentősebb a Kecskeméti Magyar Szovjet Barátság TSz területén (Gerő major) mintegy 15 ha-on épített, már ismertetett berendezés. A hidraulikai méretezést számos közelitő feltevéssel végezték el, általában minél kisebb áramlási veszteség elérésére törekedve. Kiindulásként a fü 19/16 mm méretű PEMO gyártmányú müanyagcső alapulvétele szolgált, melyből a szárnyvezetékeket készítették. A megépített szárnyvezetókeket részletes hidraulikai vizsgálatnak vetették alá. Ilyen helyszíni kísérlet néhány részlete látható a 62, és 63. ábrán, ahol a osepegtető testet egy ka—
