VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés külföldi gyakorlata (VMGT 70. VIZDOK, Budapest, 1975)

2. A cseppenkénti öntözés fejlődése az egyes országokban

82

sal - 35 %-kal csökkent a kísérleti területen. Az esőztetés 5-7 napos szünettel, a csepegtetés naponta folyt. Korábbi é- rést, szin-, minőség javulást és munkaerő megtakarítást tapasztaltak. Almánál 81,8 %-os termésnövekedés mutatkozott minőségromlás nélkül. Számos más kérdést /trágyázás, növénye 1- helyezés stb./ is vizsgáltak [63],

2.7* Spanyolország

Spanyolországban 1969 után kezdték alkalmazni a csepegtető öntözést. 100 % körüli terméstöbbletet és 25 % vizmegta- karitást értek el, összehasonlitva az esőztető önötzéssel. Az automatizálás lehetősége, a sótartalmú vizek káros hatásának minimumra csökkentése és a gazdaságos alkalmazhatóság a terjedését segíti (77, 110].

2.8. Fejlődés egyéb országokban /Anglia. Dánia. India. HSZK,

Szovjetunió/

Az angliai GUM1J,E. részletesen felsorolja és elemzi a csepegtetés előnyeit az esőztető öntözéssel szemben. Szerinte is kisebb a beruházás, a viz útja irányítható és a párolgási veszteségek nagyon csökkennek. Lejtős területek egyenletes öntözése is lehetségessé válik [88].

LAUDER,K. az angliai Bssex-ben első alkalommal létesített, kútra telepitett cseppenkénti öntözésről számol be. Itt a cseppenkénti öntözést az egyöntetűbb és nagyobb méretű almák termesztésére alkalmazták. A kedvező eredmények reményt keltők voltak [89].

LOVELIDGEjB. magastartályból, vagy vizvezetékhálózatból biztosított vízzel hasonlított össze több módszert. A csöveket felszín alatt 3-4 cm-re helyezte el. Almást és málna-te- lepitést öntözött. Számos csepegtető fejet és szerelvényt, elsősorban nyomásszabályozót próbált ki [90].