VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés külföldi gyakorlata (VMGT 70. VIZDOK, Budapest, 1975)
2. A cseppenkénti öntözés fejlődése az egyes országokban
41 30 és 60 és 120 cm mélységbe a talajba eresztette. 30 naponként helyezte át a szárnyakat. Tapasztalata szerint 5-lo, de max. 15-20 nap alatt a nedvességtartalom szinte teljesen kiegyenlítetté válik. A nedvesség változására vonatkozóan részletes adatokat közöl a különböző mélységre eresztett csövecskék esetére [251. Esőztető és cseppenkénti öntözést hasonlítottak össze DE BANIEBI és GEOSSI P. nyári termesztésű szekfünél [811, melynek e területen - Liguria után - rendkívüli gazdasági jelentősége van. Kihasználva a csepegtetés, illetve a szakaszos kortyonként! öntözés szinte valamennyi előnyét, a 13.ábra / és a 26.ábra/ és a 22. ábra/27.ábra/szerinti csepegtető fejet alkalmazták. 197o-ben a csőhálózat 12 mm belső átmérőjű fekete polietilén anyagból készült. A csepegtetőket /0,25 mm belső átmérőjű csövecskékből/ 25 cm-enként helyezték el. A domboldalban elhelyezett nyomótartály 900 1 vizet fogadott be, 1,5 1/s-os szivattyú táplálásával. A 27. ábra szerinti csepegte- tőt 1971-ben alkalmazták. A szárnyak 32 mm átmérőjű fekete polietilén csőből ágaztak ki. 27.ábra. CELESTKE-féle csepegtető /01/ Az Elba szigeti Valdanában kísérleteket végeztek 3000 m -es fiatal őszibarackosban 1971-ben /23.ábra/. A kontrolsort hagyományos /tányéros/ felületi öntözéssel kezelték. A cse2 pegtető a 28.ábra szerinti volt. Ugyanitt 1860 m -en kortesben /29.ábra/ is összehasonlították a hagyományos és a cseppenkénti öntözést. A kísérletek rendkívül értékesek voltak, mert egyúttal a fontos meteorológiai adatokat /csapadék, hő-
