VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés külföldi gyakorlata (VMGT 70. VIZDOK, Budapest, 1975)
2. A cseppenkénti öntözés fejlődése az egyes országokban
32 /194 m3/lia/. Utóbbi nagyobb lett volna, ha a terület kiterjedtebb. A 15. ábrán a rügyek /teljes vonal/ és a termés /szaggatott vonal/ növekedési ütemét láthatjuk, a 16.ábra i- gazolja, hogy csepegtetésnél éppen a fontos gyökérzónában halmozódik a nedvességtartalom és nem a felszín közelben. GEOSSIjP. és FICINI, F, 1970-71-ben kétéves vizsgálatot végzett paradicsommal barázdás /oldalszivárgásos/ és csep- penkénti öntözés alkalmazásával [117]- Gondos talajvizsgálattal, a növény fiziológiai változatának nyomonkövetésével, a terméseredmények és a termés minőségének elemzésével végezték kísérletüket, mely - elsősorban mennyiségi és minőségi előnyökkel járt. Alkalmazott tartályukat és a vízadagolás tipikus pisai módját a 17.ábra mutatja. Szintén (JROSSI,P. és FICINI,F. számos növénynél végezett összehasonlitó vizsgálatot. Ezek között gyümölcsösöket, kertészeti növényeket, virágkertészetet és szántóföldi növényeket találunk. Az első alkalmazott csepegtetőiket "belső kapilláris csepegtetők"-nek /18.ábra/ nevezték. Ugyanezt a csepegtetőt felfüggesztéssel vezetett csővezetéken láthatjuk a 19.ábrán. A ragusai konferencián [16] bemutatott kísérleteik folyamán a talaj nedvességtartalmát közel egyenletesen lehetett tartani /20.ábra/. Ugyanezen a konferencián CE1ESTRE,P. részletesen ismertette a pisai kísérleteknél alkalmazott vizadagoló berendezéseket és számos ott kialakított csepegtető típust /hosz- szu—, rövidkapilláris, spirális, egyszerű, betét, szűrős, stb./. A berendezések egyik kulcsfontosságú részének a víztartálynak és adagolónak néhány kialakítási formáját a 21.a. és b.ábrán láthatjuk /egyes-, kettős szivornyás álló, mozgó szivornya, mozgó szilárd, mozgó-hajlékonykaru szivornyás tartály/ [561.