VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés külföldi gyakorlata (VMGT 70. VIZDOK, Budapest, 1975)
1. A cseppenkénti öntözés megoldásai és előnyei
16 Kis iszaptartalmú vizeknél alkalmazzák a táskás szűrőket , melyeket szűrőszövettel bevont táskaszerü elemekből állítanak össze. Ezek közé nyílnak - mint a parti szűrésű kutak csápjai - a perforált csövek és ezeken összegyűlve, felül, gyüjtőcsövön távozik a tiszta viz. A gyertyás szűrők henger- alakú tartályban elhelyezett csőköteg-szerű szűrőéIsmékből, állnak melyeken a viz áthaladva gyüjtőtérbe kerül [lo71. A folytonos szűrők közül a forgódobos, a függőleges és a vízszintes elrendezésű zárt és nyitott dobszürők az ivó- és iparivizellátás ismert elemei. Ezek a csepegtetésnél is jól alkalmazhatók. Ezen kivül számos uj megoldás is elképzelhető, hiszen minden esetben a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkoni és elsősorban a viz minősége, hordalék- és káros anyag- tartalma dönti el az alkalmazható berendezés szerkezetét, anyagát és méretét [lo71. A szűrők párhuzamos kapcsolásával 73. ábra/ a teljesit- mény tetszés szerint fokozható. Mint CELESTRE P. megoldásai között láthattuk /2. ábra/ , a csepegtetőszárnyak magasvezetésü csatornából /pl.héjcsator- nából/ is kiágaztathatók. Feltétel a megfelelő /kis/ nyomás biztosítása. Akár szivattyúról közvetlenül, akár tartályról, akár csővezetékből vagy csatornából történik a kivezetés,fontos követelmény a nyomásszabályozás. Attól függően, hogy a nyílt vizszin csatorna vagy vizszint tartály vagy zárt csővezeték /szivattyúról vagy nyomás alatti csővezetékről/ áll rendelkezésre, a nyomásszabályozás lehet vízszintszabályozás vagy szelepes, csapos megoldás. Mindkét megoldás könnyen automatizálható és ez könnyen megoldható. A problémát a kedvező konstrukciós megoldás kiválasztása jelenti, annak érdekében, hogy minél kisebb veszteségmagassággal, minél pontosabban tartva az előirt nyomást, egyszerű érzékelő és végrehajtó szervvel
