Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
AZ 1827. ÉVI XXXIII. TC. BALATON-LECSAPOLÁSI ÉS SIÓ-SZABÁLYOZÁSI RENDELKEZÉSEI... 225 Nehéz helyzetben volt tehát Zichy, amikor az 1827. évi XXXIII. te. Balatonra és a Sióra vonatkozó részének megtárgyalására össze kellett hívnia az érdekelteket 1832-ben. Nemcsak azt kellett figyelembe vennie, hogy az érintett öt vármegyéből jól megközelíthető' legyen a gyűlés színhelye, hanem azt is, hogy senki se tekinthesse a helyet a nyomásgyakorlás egyfajta formájának, de mégis a leginkább érintett vármegye területén legyen. Ezért választotta Adándot Somogybán, amely a Sió vize mellett fekszik, nincs messze Siófoktól, illetve a Balatontól, és ahol a vendéglátó Csapody Pál somogyi táblabíró - aki nem tartozott a főnemesi nagy uradalmakkal rendelkező birtokosok közé akinek nagy tégla épületei voltak az akkor már mezővárosi rangú településen, helyet tudott adni a számos résztvevőnek. Az 1832. május 14-én Ádándon tartott összejövetelen Zichy gróf királyi biztosként tájékoztatást adott a sárvízi szabályozási munkák sikeréről, a Sió alsó szakaszának megigazításá- ról, a folyamatban lévő Kapos-szabályozási munkálatokról. Ismertette az 1825-1827. évi országgyűlésen alkotott XXXIII. tc.-nek a Balaton és a Sió szabályozására vonatkozó részeit, és a megvalósítás lehetőségeit. A műszaki megoldással kapcsolatos terveket Beszédes József adta elő, amelynek az volt a lényege, hogy a Balaton vízszintjének 2 öllel történő alábbszállításával a megfelelő méretűre ásott Sió-csatorna révén a környék összes vizenyős-mocsaras területe - beleértve a Zala mocsarait - kiszárítható. A Beszédes által elmondottakat többen vitatták, hiányolták a szóban forgó vízfolyások esését hitelesen ábrázoló hossz-szelvényeket, a mederkeresztmetszeteket, a csatornák vonalvezetését bemutató térképeket. Ebben bizonyára nemcsak az játszott szerepet, hogy a vármegyei mérnökök (a hites geometrák) képzettebbek voltak a korábbiaknál, hanem az az éles vita is, ami Beszédes említett előző évi cikke nyomán közte és Vásárhelyi Pál között lezajlott. A gyűlésen végül abban állapodtak meg, hogy a hiányolt térképeket a Zala Hídvég és Kehida, a Sió Balaton és Ozora közötti szakaszaira, valamint a tolnai Dunára és az egész Sárközre vonatkozóan a királyi biztosság mérnökei Beszédes vezetésével - és a megyei hites geometrák közreműködésével - elkészítik az észrevételek alapján kidolgozandó új tervnek megfelelően, s ezeket két év múlva ismét megvitatják Ádándon. A második ádándi "gyülekezetre" 1834. április 29-én került sor, amelyen gróf Zichy Ferencet és Beszédes Józsefet is beleértve összesen 81 fő vett részt. Ezek közül BESZÉDESsel együtt 14-en mérnökök voltak. A legnagyobb létszámú megyei küldöttség a somogyi volt 11 fővel és a vármegyei delegációkat, a Fejér vármegyeieket kivéve, az első alispánok vezették. Mivel ez az értekezlet volt az, amelyet a korábbiakhoz képest legjobban előkészíthettek, és amelyen legjobban tükröződött vissza az érdekeltek hozzáállása a Balaton lecsapolásá- nak ügyéhez, az összejövetelről készített jegyzőkönyv teljes szövegét az alábbiakban közöljük:268 Az ádándi Sió-szabályozási értekezletnek (1832. május 14.) helyet adó kastély napjainkban 268 A jegyzőkönyv szövege annak az 1834-ben készült másolatnak a szövegével azonos, amit a Fejér Megyei Levéltárban őriznek a vármegyegyűlési iratok között 1834ik év 18lk számon. A szövegben több rövidítés van, mint pl. Tekts = Tekintetes, Nes = Nemes, Mgos = Mél- tóságos. All = al stb. és vannak régies írásmódok, mint pl. Feő = Fő.
