Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
III. A Sió-völgy története a 11. század elejétől a 18. század közepéig
A SIÓ A 16-18. SZÁZADI TÉRKÉPEKEN 87 és a Balaton mindkét partján hosszabb ideig mulatván (az időt) soha sem hallottam semmit ezen falról, de az általam forgatott földleírási és statistikai munkálatokban sem találtam semmi nyomát... Ha tehát valakinek ezen falakról hiteles adatai lennének: kérem szíveskedjék azokat hozzám, az Arche lóg iái Bizottmány számára beküldeni. Pest, okt. 28." Az Mo 13. és Mo 14. jelű térképvázlatoknak azon részeit, amelyekre Bendefy és Römer hivatkozott, az alábbiakban bemutatjuk. Az Mo 13. jelű vázlat ábráján BENDEFYtől és RÓMERtól idézettektől eltérően pontosan Örvényes előtt csaknem a Tihanyi-félszigetig húzódóan, az Mo 14. jelűn pedig Udvardi helynév feliratának kezdetétől az Örvényes helynév feliratának közepéig látható a Balaton medrében a falra vonatkozó szöveg. Azt is megjegyezzük, hogy az évszám alá nem x-ekkel való jelölés, hanem kettős, háromszög alakú hullámvonal van rajzolva mindkét térképvázlaton. (A harmadik térképen, amelyre Bendefy előbbi idézetében hivatkozott, a felirat évszám nélküli és a két sorban elhelyezett szöveg közé pontozott vonallal elnyújtott téglalap alakot rajzolt a térkép készítője). Azt, hogy az 1755 körül készült térkép balatoni részlete Mikoviny felmérése alapján készült volna és, hogy az említett térképvázlatokon, illetve térképen jegyezte volna fel első ízben a Balaton legnagyobb mélységét - azon kívül, hogy az írás és rajzolat összehasonlítások eredményei alapján ez teljesen kizárt dolog - a következők is cáfolják: az Mo 13. jelű térképre ugyanazzal a tintával, ugyanolyan kézvonásokkal rajzolták a papírra és az elszíneződésből, illetve fakulásból következtetve ugyanazokban az években, amikor a többi rajzolatot készítették, a Főnix hajó ábráját; tatlobogója alatt a 796-os (1796) évszámmal. (Az Mo 14. jelű vázlaton e lobogó alatt nincs évszám feltüntetve.) Az Mo 13. jelű vázlat ismertetésekor Bendefy is leírta, hogy a „Főnix hajó, a Festetics-uradalom sószállító hajója, a Baljaton] S.jzent] Györgyi-öbölben horgonyoz”, megfeledkezve arról, - hogy a Főnixet Mikoviny halála után közel ötven évvel később, 1796-1797-ben építették, s ezért nem rajzolhatta a térképvázlatra Mikoviny a hajó körvonalait és nem írhatta oda készítésének évszámát. Mivel Bendefy úgy ítélte meg, hogy a térképvázlatokat Mikoviny készítette, megkereste a készítés körülményeire vonatkozó lehetséges magyarázatokat is. Többek között a következőket írta: „Mikoviny a tavat közelebbről 1732-ben ismerte meg. Erre az adott alkalmat, hogy... 1731 őszén Bél Balatonkeresztúrra utazott... az egész telet Keresztáron töltötte. A következő években el-ellátogatott Somogyba és gyűjtögette az anyagot a megye monográfiájához. Közben lehívta Mikovinyt is, hogy készítse el a Balaton térképét... 1744-ben Mikoviny a bécsi Udvari Kamarától azt a megbízást kapta, hogy készítse el a Dunát és Tiszát összekötő »hajózható csatorna« tervét... az Akadémiai Könyvtár Mo 13. és 14. számú térképei alapján egyértelműen eldönthető, hogy Mikoviny 1744-1745-ben újból felkereste a Balatont, s ezúttal a tóról - mélységméréssel is összekapcsolt — részletes térképet készített. Ez a felvétel döntő fontosságú a Balaton egykori kiterjedésének és vízszintváltozásának meghatározása szempontjából. Mikoviny a Balatont az 1744/45. évi vízállási viszonyok alapján térképezte... a Sió völgyét csakis Siómarosig ábrázolja vízzel bontottnak, onnét kezdve - déli irányban a völgy száraz; ezért csak a tengelyvonalat jelzi.” BENDEFYnek továbbá az volt a véleménye, hogy „Mikovinynek rendszeres és sűrű hálózatú mélységmérést kellett végrehajtani a Balatonon, mert csakis ennek alapján tudta kijelölni a tó medencéjének legmélyebb övezetét." Bendefy idézett magyarázatai nem állták ki az idő próbáját. Mikoviny életútját és tevékenységét legújabban bemutató „A magyar térképészet nagyjai” című kiadványban megjelent tanulmányokban egyetlen olyan adat vagy utalás sincs, amiből arra lehetne következtetni, hogy Mikoviny az 1730-as években a Balaton környékén járt volna. Az pedig, hogy Mikoviny 1744— 1745-ben újból felkereste a Balatont és ott mélységméréseket végzett volna, két ok miatt sem történhetett meg. Az egyik az, hogy Mikoviny ezen idő alatt a szászországi hadjáratban vett részt, s egyebek között négy, pontos felvételeken
