Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
III. A Sió-völgy története a 11. század elejétől a 18. század közepéig
74 III. A SIÓ-VÖLGY TÖRTÉNETE All. SZÁZAD ELEJÉTŐL A 18. SZÁZAD KÖZEPÉIG A rövidítések kiegészítésének figyelembe vételével magyarul: „ Magyarország térképe négy lapon, Lázár, egykor Tamás esztergomi érsek hozzáértő titkára által személyesen összeállítva, Georgius Tanstetter Collimitius által átnézve és kiegészítve, először Johannes Cuspinianus által kiadva... közreadja leyssnigk-i Petrus Apianus ingolstadti matematikus az Úr 1528. évében." Plihál Katalin (2000) ismertetése szerint, amikor az ingolstadti Peter Apianus nyomdájában fába vésték a LÁzÁR-térképet, a feliratokat és a helyneveket öntött betűkből készítve, mint kis táblákat helyezték el a megfelelő helyekre. Emiatt előfordulhatott, hogy a nyomódúcokból a nyomtatás során egyes feliratok kihullottak és ezért hiányos levonatok is készülhettek. A térkép keretében felírt északi irány és a valóságos északi irány között kb. 45 fok eltérés mutatkozik keletre, ami abból származhatott, hogy a nyomdai előkészítés során a lázári kéziratos térképbe közel 200 cm2-nyi helyet elfoglaló címfeliratot és császári címert helyeztek el úgy, hogy az a térkép eredeti szerkezetét megváltoztatta. A térkép település- és helységnévrajza mellett vízrajza is jó tájékoztatást nyújt a korabeli viszonyokról. A Stegena Lajos (1982) által szerkesztett, Lázár térképét részletesen elemző műben64 megemlítik, hogy az 1528. évi ingolstadti kiadás 1271 helységnevet és 66 vízrajzi nevet sorol fel. Egyes folyónevek (pl. a Duna, a Tisza, a Szamos és a Sajó) többször szerepelnek a térképen ugyanazon vagy más formában felírva, ezért a névvel feltüntetett folyók száma 51. Lázár térképe a Dunát Bécstől kezdve egészen a Vaskapu-szorosig ábrázolja, számos ma ismert mellékvízfolyásával és szigetével együtt. Jól azonosíthatóan ábrázolt a Tisza is a mellékfolyóival, különösen a Kőrösökkel. Mintegy száz kisebb folyó és patak név nélkül szerepel a térképen, de ezek túlnyomó többsége beazonosítható. Vannak azonban olyan ma ismert vízfolyások, amelyek hiányoznak a térképről. A tavak közül a Balaton, a Lertő-tó, Becskereknél egy nagy állóvizű mocsár, és Lelső-Magyarországon négy kisebb tó látható rajta. A Dunántúl vízrajzi ábrázolása a többi országrészhez képest hiányosnak tűnik. Csak a Rábcát (Rabnitz flu), a Rábát (Rab flu), a Sárvizet (Sarwitz flu), név feltüntetése nélkül a Kapóst, valamint délen a Murát (Mura flu) és a Drávát (Draga flu) rajzolták a térképre. Hiányzik róla a Zala, a Marcal, a Sió, a Koppány, valamint a Velencei-tó ábrázolása, jóllehet ezeknél a ma ismert vízfolyásoknál, vagy a Velencei-tónál kisebbek megtalálhatók Lázár térképén. Ezzel kapcsolatban jogosan vetődik fel a kérdés: miért nem ábrázolta ezeket Lázár (illetve Tanstetter) a térképen, amikor olyan kisebb vízfolyásokat is feltüntetett azon névvel vagy név nélkül, mint pl. az Iza, a Labore, a Tama, a Gyöngyös, a Galga, a Zagyva? Miért nem ábrázolt a térképen a Velencei-tó, amikor szerepel rajta egy Labore melletti tó Nagymihálynál (Nagomial, ma Mihalovce) és három másik kisebb tó a bányavárosok (Rimaszombat, Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya) környékén? Az a legkevésbé valószínű, hogy azért, mert Lázár nem ismerte volna ezeket, ha abban az időben ezek nyílt vizűek voltak, s ezért nem rajzolta őket a térképre. A térképről való lemaradásukat helyhiánynak sem lehet tulajdonítani, mivel helyükön - különösen a Sió helyén - üres felület van. A folyó- és tóábrák metszéssel kerültek a nyomódúcokra, ezért a nyomtatás során nem hullhattak ki, mint egyes feliratok, s így ez sem lehet magyarázat hiányukra. Az okot teljes bizonyossággal - több mint ötszáz Zsámboky János (Sambucus) térképének részlete a Balaton vidékéről (1571) 64 Stegena (szerk.l982.):„Laza™.s secretarius The First Hungarian Mapmaker and His Work". Bp., 115 p.
