Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
Ein geschichtlicher Überblick über die wechselseitige Beziehung zwischen dem Balaton und dem Fluss Sió (1055–2005)
Amióta az ember megtelepedett a Balaton nádasokkal sűrűn benőtt partjain, mindig kialakított valamilyen viszonyt a tóval. Virág Árpád kutatásai szépen példázzák ezt. Az igazi válaszutat, mint minden hasonló esetben, itt is a 18. sz. utolsó évtizedei, a nagyobb szabású vízszabályozások gondolatának (és gyakorlatának) előtérbe kerülése jelentette. A kiterjedt mocsárvilágot is jelentő Balaton részleges lecsapolásának 1776-ban született első terve beleillett a kor műszaki-gazdasági elképzeléseibe, s az abban érdekelt birtokosok csak azért nem valósították meg azt, mert nem volt elég pénzük hozzá, s nem bíztak maradéktalanul a sikerben. A magyar reformkorban már más elképzelések születtek a Balaton hasznosítására. A mezőgazdaság extenzív fejlesztésével kapcsolatos földbirtokosi érdekek a Sárvíz, Kapos és legfőképp a Sió szabályozását eredményezték, de ezek mellett Széchenyi - a Balaton víztükrére tekintve - már a „munkafáradt ember új életkedvéit emlegette. Lassan megindult a tavon a gőzhajó forgalom, s a déli parton az 1860-as évek elején megjelent a Déli Vasút sínpárja is. A két erős érdekérvényesítő csoportosulás, a vasúttársaság és a birtokosok ekkor összefogtak: a Balaton vízállásának szabályozása számukra létkérdéssé vált. Az első siófoki zsilip 1863-ban történt megépültével állandósult a vita is: mikor és mennyi vizet kell ereszteni, s vajon a zsilip (és ezzel összefüggésben a Sió-csatorna) méretei megfelelnek-e az igényeknek? A mezőgazdasági és közlekedési érdekek mellett az elmúlt évszázadban megjelentek az idegenforgalom igényei is, méghozzá súlyukban egyre növekvő mértékben. Ne higgyük azt, hogy csak napjainkban kísérik csatározások a Sió-zsilip működtetését. Virág Árpád könyve részletesen bemutatja a mindenkori szakmai és társadalmi vitákat, amelyek főleg akkor lángoltak fel, amikor a tó vízjárása eltért az akkori hasznosítás számára kívánatostól. Virág Árpád fontos munkát végzett. Újravizsgálta a Sió és a Balaton vízi történetével kapcsolatos levéltári dokumentumokat, s a legújabb tudományos eredményeket is igénybe véve vonta meg kutatásainak mérlegét. Könyvének adatai és megállapításai a továbbiakban megkerülhetetlenek lesznek minden olyan esetben, amikor a Balaton jövőjéről érdemi vita folyik. Dr. Virág Árpád Dr. Varga Miklós
