Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)

Irodalom

506 IRODALOM Grynaeus A. (2000): Új forráscsoport? A dendrokronológia eredményei és a történettudomány. In: Táj és törté­nelem (Szerk.: R. Várkonyi Á.) 305-325. p. Györke O.-Muszkalay L.-Rákóczi L. (1980): A Balaton morfológiai jellemzői, a tóvíz mozgása. In: A Balaton kutatása és szabályozása. (Szerk.: Baranyi S.) Bp. Hajnóczi J. Gy. (1987): Pannónia római romjai. Bp. Havalda E. (1922): A Balaton hidrológiája. A balatoni vízállások előrejelzése. Magyar Mérnök- és Építész-Egy­let Közlönye, 56-80. p. Havalda E. (1930): A Balaton párolgása. Vízügyi Közlemények, 30, 87-93. p. Havalda E. (1931): A Balatonnak a Siózsilipen át való eresztése. Vízügyi Közlemények, 31, 200-207. p. Hegyi K. (1982): Egy világbirodalom végvidékén. Bp. Herman O. (1887): A magyar halászat könyve. I. Bp. Hock K. (1946): Hajózás a Sión. Magyar Mezőgazdaság, 6. sz. 7. p. Hock K. (1948): A Sió felsőtorkolati művei. Vízügyi Közlemények, 4, 367-397. p. Hortobágyi T. (1950): Biocoenotikai tanulmányok a Balaton somogyi nyílt vízén, tekintettel a halak táplálásá­ra. Budapesti. Tud. Egy. Bioi. Int. Évk. 1, 197-299. p. HrenkÓ P. (1977): Krieger Sámuel 1766. évi Balaton térképe. Geodézia és Kartográfia 29, 264-274. p. Hrenkó P. (1984): Bőhm Ferenc földmérő és vízépítő mérnök. Geodézia és Kartográfia 36, 43-50. p. HrenkÓ P. (1989): A Balaton kiszárítási terve Krieger térképén 1766-1776. In: Papp-Váry Á.-Hrenkó P. Ma­gyarország régi térképeken. Bp. Huba L. (1963): Siófok. In: Balaton. (Szerk.: Major B.) Bp. Hunfalvy J. (1886): A Magyar Birodalom földrajza. Atheneum. Bp. Huszár L.-Markó E.-Nagy Lné-Zsilák E. (1973): A Sió torkolati mű tervezése és építésének a tervezéssel ösz- szefüggőegyes részletei. Vízügyi Közlemények, 4. 376-397. p. Ila B.-Kovacsics J. (1964): Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 41-265. p. Illés I. (szerk.) (1981): Tavunk a Balaton. Bp. Jankó J. (1902): A Balaton-melléki lakosság néprajza. Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei (BTTE). III. 2. Jolán kai Gy. (1953): A Balaton vízjárásának vizsgálata a Sió hajózhatóságának szempontjából. Hidrológiai Közlöny, 5-6, 168—171. p. Jolánkai G.-Somlyódy L. (1981): Nutrient loading estimated for Lake Balaton. Collaborative paper, CP-81-21. HASA, Laxenburg. Joó O.-Lotz Gy. (1980): A Zala folyó szerepe a Balaton eutrofizálódásában. Vízügyi Közlemények, 62, 225-256. p. JÓZSA L. (1899): A balatonmenti területek lecsapolása, tekintettel a Balaton vízállásaira. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye XXXIII, klny. Bp. Kaáli Nagy D. (1929): A Balaton hajókikötői. In: A magyar vízimunkálatok története 1867-1927. Bp. 98-101. p. Kaáli Nagy D. (1932): A balatoni kikötők építésének módjai. Tér és Idő 5, 186-192. p. Kanya P. (1849): Népszerű földrajzi oktatás, iskola ’s magán használatul. Pest. Kanyar J. (1978): A Dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai. Somogy megye múltjából. Le­véltári Évkönyv, 9., 139-188. p. Kanyar J. (1989): Siófok fürdőkultúrájának történetéből. Siófok. Várostörténeti Tanulmányok, 221-246. p. Karácson I. (1904, 1908): Evlia Cselebi török világutazó Magyarországi utazásai 1664-1666. Bp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom