Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
3. melléklet. D. M. Meissner: A Balaton szabályozása
D. M. Meissner A BALATON SZABÁLYOZÁSA' A tó és környékének leírása Magyarország nyugati részében, a 34°55' és 35°50’ keleti hosszúság, valamint a 46°43' és a 47°4' északi szélesség között, Zala, Somogy és Veszprém vármegyék által határolva, több mint 10 mérföld1 2 hosz- szan és 1 /5-től 1 1/2 mérföld szélességben terül el az európai kontinens egyik legnagyobb belső tava, a Balaton. Felszíne közepes vízállásnál jelenleg 10.5 négyzetmérföld3, és az adriai tenger szintje felett 316.5 láb4, a pesti dunai vízmérce null pontja felett pedig 27 láb magasan fekszik. Fekvésének főiránya délnyugat - északkelet. Az északi partot a Bakony hegylánca szegélyezi, amely a tenger szintje fölé 1440, a tó szintje fölé pedig 1120 lábnyira magasodik, és nagy mértékben növeli a táj szépségét. Egy, a tó keleti részén mélyen benyúló, a bencés apátsággal koronázott sziklás félsziget, egy 500 lábnyi szűkületet idézve elő, osztja két részre, és nyújt lehetőséget az egyetlen létező balatoni révnek, valamint a két part mindenkori összeköttetésére. A Bakony hegységet a homokkő, a fiatal Alpok-mészkő és törmelékkő képződményei alkotják, amelyeket a bazalt plutonikus képződményei, mandulakő-porfirit, trachit, láva- és tufakőzetek meg-megsza- kítják, amelyekből bőséges és használható építőanyagot nyernek. A tó északkeleti csücskénél eltávolodik tőle a hegylánc - itt egy 200 láb magas, agyag és lösz alkotta plató szegélyezi, amely meredek falakban végződik a parton. Ellaposodván a Sió völgyéhez simul, ahol a déli tóparton kezdetét veszi a sík, csak távolabb a parttól húzódó dombságnál emelkedő part, amelyet csak két nagyobb kúp, Boglárnál és Fonyódnál szakít meg, egyébként húzódik tovább, egészen a tó Keszthelynél lévő nyugati széléig. A part is, miként az említett magaslatok is anyag- és homokkal kevert agyagtalajból állnak, amelyet homok és láp fed. A szárazföld felé elterülő síkság jó része a lefolyás akadályai miatt még mocsaras és náddal fedett, mivel a tó mentén keletkezett dűnék magasabban fekszenek, és így a belvizeket visszatartják, míg csak a patakok és csatornák új és mélyebb medre által a lecsapolást lehetővé nem tesszük. A partvidék domborzata és fekvése meghatározza annak művelési formáját. - Míg az északi part hegyeinek a lejtőin, védve a hideg szelektől és a Nap jótékony besugárzásával megáldva virágzik a szőlő és gyümölcstermesztés, addig a sík déli partvidéken a szántóművelés és az állattenyésztés honos. A tó mélysége általában sekély, és messze elmarad a nagy hegyi tavakétól.; - a tihanyi tószűkület keresztszelvénye a tómeder átlagos szerkezetét mutatja. A tó tulajdonképpeni áramlási vonala, ha azt a Zala folyó folytatásának tekintjük, az északi partnál húzódik; - a déli oldalon a part enyhe lejtéssel messze benyúlik a tóba; - a tihanyi átkelőnél mért mélység csupán 28-30 láb. A part enyhe lejtésének köszönhetően a vízállás mindennemű változása a part helyzetének jelentős változását hozza magával, és a hullámtörés erős és messzire kifut. Az uralkodó szelek iránya északnyugat - északkelet között vál1 D. M. Meissner a Déli Vasút társaság felügyelője volt, aki Klein József főfelügyelő mellett dolgozott, s mint generáltervező valószínűleg már a vasútvonal pályatervezésében is fontos szerepet játszott. Az 1863-1864. években végrehajtott Sió-szabályozás történetét és annak tervrajzait két évvel a munkálatok teljes befejezése után, 1867-ben a Bécsben megjelenő Allgemeine Bauzeitungban tette közzé német nyelvű dolgozatában. A mű eredeti címe: „Die Regulirung des Plattensees”, azaz „A Balaton szabályozása”. Könyvünk számára fordította: Deák Antal András. A dolgozat szövegét az ábrák nélkül tesszük közzé. Keletkezésének körülményeit, részletes elemzését lásd könyvünk VII. fejezetében! 2 1 osztrák mérföld = 4 000 bécsi öl = 7585,9 m 3 1 osztrák négyzetmérföld = 57,546 km2; 10,5 négyzetmérföld = 604 km2 4 1 bécsi láb = 0,316 m
