Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
1. melléklet. Krieger Sámuel: A Balaton szabályozása
448 1. MELLÉKLET legyen a csatorna mélyebb, mint a Balaton tényleges felszíne, a szélességét pedig úgy kell méretezni, hogy a lefolyó víznek a felszínen 6 öl, a meder alján 4 öl széles hely álljon rendelkezésre. Ha megvizsgáljuk a Balaton környéki vonalvezetést, remélem, sikerült úgy alakítani, hogy a szelek rongálásával szemben ellenálló, és védett legyen. Harmadszor az efféle munkáknál nagyon fontos az elővigyázatosság akkor, amikor a vizet a csatornába eresztik, nehogy az a kiásott csatornát tönkre tegye, vagy a lentebb fekvő részeket elárassza. Negyedszer a Zala folyóhoz a sárga színnel jelölt csatornát kell vezetni. Megjegyzendő továbbá: I. A Balaton lecsapolását követően még - a térképen kék színnel jelölt - 3 öl és 2 lábnyi mélységnek megfelelő területet foglalja el, ami mellett többek között, vagy talán egyedül azért érvelnék, hogy a beléje folyó vizek hordalékukat ott rakhassák le, mielőtt a hajócsatomába lépnének. II. A tervezett csatorna méreteinek nagyságát a levezetendő víz mennyisége szabja meg, mivel azonban a nagyobb dunai hajók ezen a szűk szakaszon kikötni nem tudnak, egymástól ezer ölnyi távolságban ovális kiszélesedéseket terveztünk, amelyekbe az egyik hajó behúzódhat addig, amíg a másik mellette el nem haladt. III. A legnagyobb hajók a gyakorlat szerint 5 lábnyit merülnek a vízbe, ebben a csatornában 6 láb mélységű víz elegendő lenne. Mivel azonban megfelelően ki kell szélesíteni, itt nem lehet költséget megtakarítani, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a vízszint nyáron 3 lábnyit süllyed, így a nyári időben biztosan vízhiány jelentkeznék a csatornában. IV. Miután gyakran előfordul, hogy aszályos időkben a víz még 3 lábnál is nagyobbat apad, erre az esetre alázatosan két hajózsilipet terveztem. Ezeket a szóban forgó hajózó csatornába kellene beépíteni. hogy velük a víz lefolyásának körülményeire való tekintettel szabályozni lehessen a vízszintet, sőt a csatornát teljesen el is lehessen zárni. Mivel ezeket a zsilipeket a helyhez és a körülményekhez kellene igazítani, és azokat a helyeket, ahova építeni kell, csak a munkálatok során lehet kijelölni, ezért sem ezek helyét, formáját, sem pedig költségét még megadni nem tudom. V. Mivel a tervezett ovális kiszélesedéseknél, amelyekről a II. és a IV. megjegyzésben szóltunk, újabb költségek merülnek fel, amelyekkel a csatorna költségeiről szóló kalkuláció során nem számoltunk, a leíráson kívül jegyzem csupán meg: azt a jövedelmet, ami a Sió folyó mocsarainak és a Zala kiöntéseinek a kiszárításával keletkezik, ezekre a munkálatokra lehetne fordítani. Továbbá pusztán a munkálatok közben is adódnak olyan körülmények, amelyeket most még nem csak jósolni, de meghatározni sem lehet, ezeknek ugyancsak nem várt költségvonzata lesz Erre az esetre gondolva mindig célszerű, ha létezik egy alap, amelyből az ilyen jellegű kiadásokat fedezni lehet. Arról pedig, hogy ezek a kiadások valóban megtérüljenek, az elvégzett munka minősége gondoskodik. A költségeket a munkálatok szerint csoportosítottuk, ezért a VI., VIII., és a XI. táblázatok összevetésével dolgoztuk ki a XII. táblázatot, a fentebb említett hármas terv figyelembevételével. Ezekhez a munkálatokhoz szükséges alapot pedig a visszahódított területek növeléséből hozzuk létre, amelynek gyarapodását a XIII. táblázat mutatja. Ha ezen a helyen a kiadásokat és a nyereséget ismét összevetjük, kiderül, hogy a munkálatokban érdekelt méltóságos birtokos urak befektetése a háromféle tervnek megfelelően az alábbiak szerint alakul: Az I. tervben 115/17 A II. tervben 13 1/15 Alii. tervben 52 18/38 százalékot be kell fektetniük.
