Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
XIII. A siófoki Sió-zsilip és a Sió-csatorna hatása Siófok és a Sió menti települések fejlődésére, valamint a tóparti üdülőövezetre
432 XIII. A SIÓFOKI SIÓ-ZSILIP ÉS A SIÓ-CSATORNA HATÁSA Lukács (1946) a következőket írta ezzel kapcsolatban: „Az 1877. áprilisi újságok tele vannak a Balaton óriási mérvű áradása híreivel. Évtizedek óta száraz területek vannak vízzel borítva. A jó három láb magas móló felett hullámok táncolnak, a fürdőhöz vezető kocsiút egész hosszában víz alatt áll.” Nagy lehetett azonban a tó nyári párolgása és a vízeresztés, mert augusztus közepéig három hónap alatt a vízszint 46 cm-t csökkent és 1878 elején már csak +77 cm-t mutatott a vízmércén a vízállás, a fürdőház elkészültekor pedig csak 61 cm-t. Ez nyugtathatta meg a fürdőház tulajdonosait, s ezért ereszthették a fürdőházat bele a tóba 1878 júniusában aggodalom nélkül. A következő év februárjában a vízszint azonban ismét rohamosan emelkedni kezdett, és májusban +193 cm-en tetőzött, ami végül is az építmény pusztulásához vezetett, mert amint az előzőekben ismertettük, a tó vízállása több mint két éven át megszakítás nélkül +125 cm fölött maradt a vízeresztés ellenére. Ismét LuKÁCSra hivatkozva: ,A Balaton vízállása... 1879 tavaszára már katasztrofális magasságot öltött... tízezer holdakat újra a Balaton borít... 1852-ben volt talán csak ennyire künn a Balaton, mikor a leilei országúton csónakkal jártak keresztül!... A május 27-i »Somogy« írja, hogy »a nagy költséggel épült szép új siófoki fürdőház is a vízár áldozata lett... a következő év, 1880 júniusában írják Siófokról, hogy a szép új fürdőház most is ott hever a nádban és iszapban, ahová a jég és a hullám a múlt évben kisodorta... ” Hogy egészen pontosan miként pusztult el a siófoki fürdőház, a híradásokból nem ismeretes. Az idézettek alapján feltételezhető, hogy valami miatt ősszel nem tudták a partra kihúzni, tavasszal pedig a jég viharos északi szél hatására szakadt fel, s a déli partra túróivá nyomta a fürdőházzal együtt, amire még az északi parton felszaggatott rhizómás nád halmozódhatott. A partszélre sodort építményt tavasz- szal a gyorsan magasra áradó víz miatt nem tudták a vízből eltávolítani, később pedig a rendkívül magas vízállás miatt egy ideig nem tudtak vele mit kezdeni. A siófoki fürdőház esete már 1879-1880-ban megmutatta, hogy a part menti települések - különösen pedig Siófok - strandjainak igénybevehetősége a megfelelő kapacitású leeresztő-zsiliptől és megfelelő emésztőképességű Sió-csatornától függ, legalábbis a tó áradásai idején. Siófok fürdőtelepének kialakulása tulajdonképpen ezután, a balatoni árvizet követően kezdődött el, melynek történetét Kenedy Ferenc (1993) összeállítása alapján készített „Siófok településtörténete” c. kiadványban a következőkben foglalta össze: ,JJagy Károly jószágfelügyelő újra pályázatot hirdetett a siófoki fürdő- és fürdőházépítő-jog haszonbérletére. A bérletet ezúttal siófoki tőkéscsoport: Streda János orvos, Karlberger Gyula fogadós és Farkas János építőmester vették át. 1881 tavaszán hozzá is láttak a fürdőház kiemeléséhez és helyreállításához, a 80 kabin és a nagy társalgó berendezéséhez. Az új bérlők már 1882. május 9-én hirdették a megnyíló »Magyar tengeri fürdőt Siófokon«. A Veszprémi Független Hírlap 1882. május 21-én így írt: »Siófok hazánk azon fürdőhelye lehetne, ahol büszkén üdvözölhetnénk külföldieket is. A vendégkönyv szerint háromszáznál több állandó vendége van.«” Az idézetben megnevezett új fürdőbérlőknek a szeszélyes időjárás és a tó vízállásának változásai ugyanúgy problémát jelentettek, mint az 1880-ban elhunyt előző bérlőnek, VÉgh Ignácnak. s ezért ők sem tudták a látogatottságot jelentősen növelni. Kenedy (1993) összeállításában így folytatódik a fürdőtelep kialakulásának története: „Roboz 1885 júliusi cikkében ezt írta: »Még mindig nagy baj, hogy nincs árnyék, nincs sétahely és nagy a por. Szóval nem fordítanak rá olyan gondot, amilyent egy fürdőhely méltón megillet«. Szerencse volt, hogy az 1885. évi száraz esztendőben a káptalan végre megkezdte a vaspályával párhuzamosan futó, aránylag a legmagasabban fekvő »apadástelkek« parcellázását és ezzel lehetővé tette a tulajdonképpeni fürdőtelep kiépülését. Az első szép emeletes villát Dorninger Vilmos, a Déli vasút osztálymérnöke építette... azután 2-3 év múlva már Say Ferenc fehérvári építész tervei szerint készült villáknak impozáns sora emelkedett. Az északi oldal
