Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
XII. Hajózás a Sió-csatornán
426 XII. HAJÓZÁS A SIÓ-CSATORNÁN rült a Fürednek elnevezett hajóra. A Badacsony 30, a Füred 36 méter hosszú, és mindkét hajó 10 méter széles, így a gemenci torkolati mű hajózsilipjén és a siófoki hajózsilipen át tudtak haladni a vontatóval együtt, a Siócsatornán való hajózás viszont igen nagy odafigyelést igényelt. Végül még egy szovjet gyártmányú személyhajó jutott el 1981-ben a Sió-csatomán a Balatonra, a Lelle, amely az előbbieknél mélyebb merülésű, de ennek haladását sem akadályozták zátonyok vagy rézsűomlások. Tulajdonképpen az 1960-as évek közepétől az 1980-as évek közepéig tartó két évtized volt a Sió-csatorna „hajózási fénykora”, mivel ezekben az évtizedekben bonyolította le rajta a MAHART balatoni leányvállalata, de főképpen a balatonfüredi hajógyár a legnagyobb forgalmat, ami akár 25-30 úszó jármű áthaladását is jelentette egy évben. Utoljára 1988-ban vették nagyobb számban igénybe hajók a Siócsatornát: 14 vontatóhajó és 9 uszály haladt rajta végig. A következő három évben még volt hajóforgalom; 1989-ben 8 vontató és 8 uszály, 1990-ben 7 vontató és 5 uszály, valamint egy tanyahajó, 1991-ben 7 vontató és 4 uszály hajózott rajta. Ezután csak 1996- ban 2 motoros hajó és egy vontatmány, 1998-ban 4 vontató és 2 úszótest jelentette a hajózást a Sión, öt éve pedig a vízeresztés hiánya miatt nem lehet hajózni rajta, mivel a medrében a középső és a felső szakaszon ehhez nincs elegendő vízmélység. Amikor a Balatonból vízeresztés történik, s a Sió-csatomán lehet hajózni. A hajóknak ismerni kell a Sió-csatomára vonatkozó adatokat és azokat a szabályokat, amelyeket be kell tartaniuk, s amelyek a vízlépcsőkön való áthaladáson kívül a mederben való hajózásra vonatkoznak. A csónakok kivételével a Sió-csatornán csak engedéllyel közlekedhetnek vízi járművek, úszómunkagépek és úszóművek, a BVK által összeállított és a hajózási hatóság részéről engedélyezett „Hajózásiprogram” előírásai szerint. A hajósok számára a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1982-ben „A Sió csatorna hajóútja” címmel Bratán Mária szerkesztésében egy olyan kiadványt jelentetett meg, amely a Sió-csatomára vonatkozó, a hajózás szempontjából fontos ismereteket, előírásokat tartalmazza.404 Ebben a kiadványban a csatornát ismertető rész még olyan tervbe vett szabályozási munkálatokat nevez meg, amelyek azóta jórészt megvalósultak, de ismertetésük indokolt, mert csak így teljes a hajóút jellemzése. A hajóútra és a hajózásra vonatkozóan a kiadvány többek között a következőket tartalmazza: , A Sió-csatorna vízjárását a betorkolló vízfolyások — elsősorban a Kapos és a Nádor - természetes vízhozama, továbbá a vízlépcsők üzemeltetése - balatoni vízeresztés, Torkolati Mű duzzasztása - és a Duna vízállásviszonyai határozzák meg. A csatornában összegyülekező természetes vízhozamok általában nem töltik fel olyan mértékben és tartósan a mederszelvényt, hogy abban a folyamatos és biztonságos hajózás víziút-feltételei előállja- nak. A csatornán levonuló árhullámok csak átmenetileg emelik meg a Kapos torkolat alatti csatornaszakasz vízszintjét, ami rendszeres víziközlekedést nem tesz lehetővé. A Sió-csatorna teljes hosszán csak tartós és legalább 30—35 m3/s-os balatoni vízeresztéssel mesterségesen állíthatók elő a folyamatos hajózáshoz szükséges ... vízszintek. Vízeresztés nélkül hajóval a dunai torkolattól Szekszárdig, ill. a Nádor-csatorna torkolatánál (22,5 fkm) kiépített hajófordítóhelyig, kismerülésű hajókkal és csónakokkal pedig a vízállásviszonyoktól függően legfeljebb a Kapos torkolatáig lehet közlekedni. Jelentősebb árhullámok levonulásának időszakában, továbbá ... amikor a Balaton vízszintszabályozása érdekében 60 m3/s-nál nagyobb vízeresztés válik szükségessé - egyrészt a hídnyílások elégtelen űrszelvénye, másrészt a kedvezőtlen áramlási viszonyok miatt - a víziközlekedés korlátozással folytatható ... A Balaton vízszintszabályozásának ... érdekében a siófoki leeresztőzsilipet ...80 m3/s levezető kapacitásra növelték és ennek megfelelően kibővítették a Sió-csatorna Kapos torkolat feletti mederszakaszát, folyamatban van az alsó szakasz bővítése is. 404 Az előírásokat hét pontban összefoglalva tartalmazza, kiegészítve 12 melléklettel, 8 helyszínrajzzal, illetve hossz- és keresztszelvénnyel, valamint a vízlépcsők alaprajzaival.