Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
XI. A Balaton vízállásának változásai a siófoki leeresztő-zsilip megépítésétől napjainkig
XL A BALATON VÍZÁLLÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI A SIÓFOKI LEERESZTŐ-ZSILIP MEGÉPÍTÉSÉTŐL... 419 árvizének időszaka volt, amelynek során a vízállás 1916. július első napjaiban +156 cm-en tetőzött, és abban az évben nem csökkent +103 cm-nél alacsonyabbra. 1917-ben is még +151 cm-ig emelkedett a vízszint, de ősztől kezdve megindult az apadás. Megjegyezzük, hogy ha nem lett volna az 50 m3/s teljesítményű zsilip, és nem a lehető legtöbb vizet eresztik át rajta, akkor valószínűleg 1916-ban a vízállás az 1879. évi maximumhoz hasonló magasságúra emelkedett volna. A következő, ötödik extrém vízállású időszak az 1921-1922 években részben a száraz meleg időjárás, de főleg a túlzott mértékű vízeresztés miatt következett be. 1921-ben - 39 cm-re, 1922-ben -26 cm-ig csökkent a Balaton vízállása, és az évi középvízállás is csak +29, illetve +8 cm volt. A 20. században ebben a két évben volt a legalacsonyabb a vízállás. Ezután, egészen az 1930-as évek első feléig, csak egyes években emelkedett túlzottan magasra a vízszint; 1931-ben +142 cm-re, 1937-ben +120 cm-re a sok csapadék miatt, 1942-ben +122 cm-re a nagyon havas telek következtében, 1947-ben +155 cm-re azért, mert a zsilipépítések idején a lefolyást hónapokra elzárták és 1951- ben +126 cm-re az esőzések nyomán. Az 1965. évben a csapadékos időjárás hatására csak azért nem emelkedett +113 cm-nél magasabbra a tó vize, mert nyolc hónapon át havonta 140-190 mm-rel apasztották a vízszintet. A Balaton vízállása - a 80 m3/s áteresztő-képességűre bővített siófoki zsilip üzembe helyezése után - 1977-től kezdve a vízszint-szabályozási előírások lehetővé tették a vízállás +100 cm-en való tartását. Ugyancsak lehetővé vált 1997-től ideiglenesen, 2002-től pedig rendesen a balatoni vízszint +110 cm- re való emelése, miután bebizonyosodott, hogy a Balaton áradó vizét a bővített zsilippel biztonságosan lehet erre a szintre szabályozni. A rendkívül magas vízállások kialakulása tehát elkerülhető, a vízállás rendkívüli csökkenése viszont a hosszantartó aszályos időszakokban, amint azt a 2000-től tartó helyzet mutatja, nem akadályozható meg. A Balaton-vízgyűjtőn 2000-2003 között csapadékszegény időjárás alakult ki; e négy év mindegyike az átlagosnál szárazabb volt. A Balaton-vízgyűjtőn a négyéves halmozott csapadékhiány - különösen a Zala- vízgyűjtő csapadékszegénysége miatt - 653 mm-re adódott, amely az 1921 -tői figyelembe vett időszakban példa nélkül álló érték, közel egyéves átlagos csapadékmennyiségnek felel meg (Varga 2005). A négy éves hiány mértéke a Balaton felületére hulló csapadéknál is kiugróan nagy, 440 mm volt (lásd a 418. oldalon lévő felső ábrát). Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2005. szeptember 1-jén megnyitja a Sió- zsilipet - több mint öt évi szünet után ismét vizet eresztenek a Balatonból a Sióba /1. táblázat A Balaton havi és évi közepes vízállásainak sokévi átlagai Időszak Havi átlagok (cm) Évi átlag I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 1921-1970 71 76 84 89 90 86 79 70 62 58 60 69 75 1971-2002 88 91 96 97 93 96 90 83 79 79 81 85 88
