Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
X. A Balaton vízszintjének szabályozása 1947–2003 között
412 X. A BALATON VÍZSZINTJÉNEK SZABÁLYOZÁSA 1947-2003 KÖZÖTT konstans, a két fő vízfolyás adataiból megbízhatóan kiszámítható a tóban képződő és leereszthető vízfelesleg. (Ebben az esetben a lefolyási tényező csak a fenékpusztai vízhozammérő állomás feletti tározótavak szempontjából játszik szerepet a prognosztizálásnál). Ezek a megállapítások elsősorban természetesen azokra az időkre érvényesek, amikor a hozzáfolyásokból a vízállás-szabályozási szintek fölötti többlet képződik, de alapul szolgálnak a hosszan tartó aszályos periódusban az apadás mértékének előrejelzésére is. 9. táblázat. A Balaton vízháztartási tényezőinek egyes időszakokra vonatkozó átlagadatai 1921-2002 1959 1968 1979 1988 1993 2002 Csapadék 619 642 620 601 Hozzáfolyás 894 1099 890 714 Párolgás 901 884 870 910 Természetes vízkészletváltozás 612 857 641 405 Leeresztés 597 836 610 406 A hozzáfolyásból képződött többletvizet az említett 1951. évet kivéve minden évben le tudták engedni 1947. után az 50 m3/s-ra, majd 1977-től a 80 m3/s-ra bővített leeresztő-zsilippel úgy, hogy az áradó tó vízállása nem okozott nagyobb problémákat a közvetlen parti üdülőknek. A havi vízlebocsátási adatokból megállapítható, hogy csak két esetben fordult elő az, hogy a havi mennyiséget a hónap minden napjára elosztva, a zsilipen átfolyó víztömeg elérte a teljes áteresztő-képességi szintet. 1986 januárjában 50,9 m3/s-os, 1996 februárjában 50,2 m3/s-os volt a havi átlagos vízeresztés. Ennél alacsonyabb mennyiségek voltak az 1965-1966-os években, amikor a vízgyűjtőről a sok csapadék miatt a legtöbb víz folyt a tóba 1921 óta. 1965 szeptemberében 44,4 m3/s, 1966 márciusában 47,2 m3/s vizet engedtek le havi átlagban. Ezeken a legnagyobb havi átlagokon belül lehettek, illetve voltak napok, amikor ezeknél több, vagy kevesebb volt az eresztés. Zellei László, Sziebert János, Csonki István és Kaszab Gábor „A Sió vízszállító képessége” c. dolgozatukban (1999) ismertették, hogy 1966-ban és 1997 tavaszán 69-71 m3/s mértékű vízeresztések voltak, ami miatt a Sió mellett fakadóvizek jelentek meg. Korábban egyébként előfordultak néhány napig tartó 60-65 m3/s-os vízeresztések a lökésszerűen hirtelen emelkedő balatoni vízszint gyors mérséklése érdekében. A víz- eresztési és a helyszíni megfigyelési adatok alapján hidraulikai modellvizsgálattal ellenőrizték a Sió vízszállító képességét a csatorna teljes hosszában. A számítási eredmények igazolták azt, ami az elmúlt fél évszázad során több esetben bebizonyosodott: a 80 m3/s teljesítményű leeresztő-zsilippel a Balaton vízszintjét 10. táblázat A Balaton vízháztartási elemeinek éves alakulása 1990-2004 években (tó mm) Vízháztartási elem 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Csapadék 526 539 538 554 567 773 688 471 734 707 457 521 541 509 660 Hozzáfolyás 493 538 478 435 729 764 1212 658 962 1151 553 355 293 293 552 Párolgás 969 856 951 866 933 922 875 906 919 851 1033 887 922 982 778 Leeresztés 100 21 151 1 369 484 1014 213 667 937 375 0 1 0 0 Vízelhasználás 50 40 34 32 34 31 31 30 30 30 32 29 31 30 24 Természetes vízkészletváltozás 50 221 65 123 363 645 1025 223 777 1007-23-11-88-180 434
