Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
IX. Új zsilipek építése Siófokon. A Sió-csatorna bővítése és karbantartása 1947–2002 között
390 IX. ÚJ ZSILIPEK ÉPÍTÉSE SIÓFOKON. A SIÓ-CSATORNA BŐVÍTÉSE ÉS KARBANTARTÁSA... december 31-ig „A magasabb vízszint, valamint a biztonságos vízlevezetés feltételeinek biztosítása érdekében el kell végezni a Sió mederrendezését." Az 1990 óta hozott kormányhatározatok a mederbővítésre és mederrendezésre vonatkozóan konkrét számokat nem tartalmaznak, mivel az elvégzendő munkák mennyisége a vízügyeket irányító minisztérium éves költségvetésében szereplő összeg nagyságától függ. Ezek a munkálatok 1990-től beruházási program keretében folynak, előre elkészített tervek és ütemezések szerint. A tervezést és a kivitelezést 1994 óta - mivel az előző évben csaknem teljesen megszűnt a Balatoni Vízügyi Ki- rendeltség ilyen irányú tevékenysége - szinte kizárólag magánvállalkozások végzik közbeszerzési pályázaton elnyert megbízás alapján ugyanúgy, mint az 1949 (az államosítások) előtti időkben. A közelmúltban a Sió-csatornával, torkolati műveivel és a hozzátartozó egyéb létesítményekkel kapcsolatban végzett munkálatokat, valamint azok költségeit részletesen az 1997-1998. és a 2000-2002. évek adataival mutatjuk be. Ezek a munkálatok igen sokrétűek és ebbó'l kifolyólag széleskörű szakmai felkészültséget, továbbá gyakorlati tapasztalatot igényelnek. A siófoki leeresztő-zsilip bővítése pl. egészen speciális eset volt, mivel a meglévő építmény eredeti terveiből, szerkezeti felépítéséből, állagából kiindulva kellett azokat a hidraulikai, statikai, szilárdsági, teherbírási számításokat elvégezni, amelyek alapján a fenéklemez és a felépítmény átalakításával 80 m3/s- ra bővült a két zsilipnyílás együttes áteresztőképessége. A mederbővítés is igen nagy körültekintést igénylő mérnöki feladatnak számított, hiszen sokszor néhányszáz méterenként változtak a körülmények, amelyek meghatározták a 80 m3/s vagy 90 m3/s vízemésztés biztosításához szükséges mederprofil fenékszélességi és rézsűadatait, a mederfenék esését, stb. A mederrendezés az adott csatornaszakaszon keletkezett zátonyképződmények eltávolítását, az elfajult mederprofil kiigazítását, a mederben megtelepedett növényzet eltávolítását jelentette és jelenti szinte folyamatosan. A karbantartás ugyancsak sokoldalú feladat; a zsilipszerkezeteknél magába foglalja a korrózióvédelmet, a kenést, a forgórészek folyamatos ellenőrzését, a leeresztőtáblák, ill. zsilipkapuk tisztántartását és az esetleges kisebb hibák javítását. A csatornánál a karbantartáshoz tartozik a gátak, rézsűk kaszálása, a cserjeirtás, esetenként a fakivágás, a partbiztosítás, a rézsűigazítás, lábazati kőszórás, a kőburkolat helyreállítás, őr- ház-felújítás, de ide tartozik a csatorna mentén fakadó vizek összegyűjtésére szolgáló szivárgó árkok és a belvi- zesedés elhárítására létesített szivattyútelepek karbantartása, felújítása is. A fenntartáshoz kezelő- és őrszemélyzetet kell biztosítani, gondoskodni kell az energia és anyagellátásról, a létesítmények műszaki megfigyeléséről, a műhelytelepi szolgáltatásokról, a hajóút kitűzéséről, a hírközlés és a felügyelet megszervezéséről. A Sió a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6.§-ának c. pontjában foglaltak alapján az állam kizárólagos tulajdonában van, ezért a Sió-csatoma bővítési, karbantartási és fenntartási költségeit az állam viseli. Az állam azonban nem minden évben biztosított a költségvetésben fedezetet a Sió szoros értelemben vett fenntartási, üzemeltetési költségein kívül más feladatokra. így pl. 1994-ben a Sióra fordítható összeg csak 7 millió 636 ezer Ft volt, ami a fenntartást (az üzemelést) is alig fedezte. Emiatt ebben az évben szüneteltek a Sió-csatorna alsó szakaszának mederrendezési munkálatai és más beruházási munkákra sem kerülhetett sor. A helyzet 1997-től kezdve változott meg annyira, hogy a Sióra fordított kiadások összege minden évben meghaladja a 100 millió forintot. 1997-ben a ráfordítások a feladatok, illetve a beruházási munkálatok szerint a következőképpen oszlottak meg: a siófoki zsilipek és a kiliti duzzasztó fenntartása és a zsilipek műszaki állapotának megfigyelése 6,1 millió forint.396 A Sió-csatoma alsó - Simontornya alatti - szakaszán 1200 m hosszúságban a mederrendezés befejezésére és 300 m hosszúságú árvízvédelmi töltés építésére 45,6 millió Ft-ot fordítottak. A Sió-csatornának a kiliti mederelzáró duzzasztó és a Kapos torkolata közötti szakaszán kialakult zátonyok kotrására 11,1 millió Ft-ot költöttek. A Sió-csatoma karbantartási, fenntartási költségei összesen 24,2 396 Itt jegyezzük meg, hogy 1988-ban vizsgálati program készült a siófoki leeresztő- és a hajózsilip állapotának folyamatos megfigyelésére. Ennek első feladataként vizsgálták meg 1989-ben a műtárgyakat, és megállapították, hogy azok állaga megfelel a szilárdsági és hidrauli- kai követelményeknek.
