Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
IX. Új zsilipek építése Siófokon. A Sió-csatorna bővítése és karbantartása 1947–2002 között
A HARMADIK SIÓFOKI VÍZLEERESZTŐ- ÉS AZ ELSŐ HAJÓZSILIP ... ÉPÍTÉSE 375 A háború után 1945-ben a zsilipépítési munkálatokat egyrészt a szükséges anyagok és eszközök hiánya, másrészt a közállapotok miatt nem lehetett folytatni. Mivel a Balatoni Kikötők Felügyelőségének összes úszó járművét elsüllyesztették, először ezek kiemelése volt a fő feladat. Ehhez a siófoki kikötőt az aknáktól és más robbanószerkezetektől, elsüllyesztett vízi járművektől, egyéb roncsoktól kellett mentesíteni. A felügyelőséggel végeztették el a közúti Sió-híd forgalomra alkalmassá tételének munkáit is, s ezzel egy időben megtisztították a Sió-medret a roncsoktól a Sió-zsilipig. Ezt követően a nyár folyamán az erősen megrongálódott zsilipnek, amelyen át teljesen nyitott állapotnak megfelelően folyt a víz, az egyik nyílását vasbeton fallal elzárták, a másik nyílás táblás elzárószerkezetét pedig helyreállították. Ezzel az ideiglenes megoldással 25 m3/s kapacitásig ismét szabályozhatóvá tették a vízleeresztést.388 A háborús pusztítások okozta károk miatti helyreállítási munkák után a felügyelőség K. Nagy László vezetésével a nehézségek ellenére a háború miatt megszakadt munkálatok folytatását biztosító tennivalókat is elvégezte. így amikor 1946-ban a Diny- nyés-kormány a zsilipépítési munkák befejezését elhatározta, műszaki szempontból nem okozott nagyobb problémát a munkálatok folytatása, ami október végéig a felügyelőség irányításával történt. Az irányítást 1946 októberében, az erre a célra létrehozott Sió-csatomázási Kirendeltség vette át, és a további hajó- és víz- leeresztő-zsilip munkálatokat ez a kirendeltség végezte előbb Pálmai Sándor volt társulati mérnök, majd Schmitz Ervin vezetésével, aki a háború előtt is az építkezés közvetlen vezetője volt. 1946-ban az építkezés újrakezdésekor a feladat az volt, hogy egyszerre, egyidőben történő befejezéssel végezzék el a hajózsilip befejező, a vízleeresztő-zsilip és az alatta lévő Sió-csatorna medermélyítésének teljes munkálatait, valamint a második siófoki-zsilip eltávolítását a mederből. (A tervezett vízerőmű építését későbbre halasztották.) Megjegyezzük, hogy az eredeti terv az volt, hogy először működőképesen megépítik a hajózsilipet, és ezen keresztül eresztik a vizet a Balatonból, miközben a régi lefolyási ág elzárásával létrehozzák azt a munkagödröt, amelyben elkészítik az 50 m3/s víz leeresztésére szolgáló leeresztő-zsilipet, és a két 15-20 m3/s vízemésztő-képességű turbinából álló vízerőművet. Az eredeti elgondolások szerint a hajózsilip 1943-ra tervezett befejezése után 1944-ben kellett volna megkezdeni a vízleeresztő zsilipnek és a vízerőműnek együttes építését. Ez az elgondolás azonban akkor sem valósulhatott volna meg, ha a háborús események nem szakítják meg a munkálatokat, ugyanis azok elvégzésére kiírt versenytárgyalásra 1944. május 13-án érkezett két vállalati ajánlatot a felügyelőség javaslatára nem fogadták el, és a versenytárgyalást a földművelésügyi miniszter eredménytelennek nyilvánította. Új versenytárgyalás kiírására pedig abban az évben már nem került sor. A munkálatokat 1946. november 22-én a vízleeresztő-zsilip munkaterének előkészítésével kezdte el Ötömösi Magyar Pál vállalkozó, aki előzőleg a zártkörű ajánlati felhívásra süllyesztőszekrényes, és egyúttal legolcsóbb kivitelezésű ajánlatával nyerte el a munka elvégzésére a megbízást. Hock (1948) a következőket írta ajánlatáról és munkájáról: „...ajánlata lényegesen olcsóbb volt, mint a többi ajánlattevőé és különösen olcsóbb volt, mint a jól bevezetett régi cégek ajánlata. Munkaprogramja szerint 7 hónap alatt, május végére szándékozta a munkát befejezni, s ezért sokan kételkedtek ajánlatának és különösen munkaprogramjának realitásában. A vállalkozó azonban a munkát valóban az ajánlott árért és a határidő) előtt fejezte be." A vele kötött szerződés szerinti munkákról szóló elszámolás 35 tételt tartalmaz, felülvizsgálat után jóváhagyott 1 119 856 forint 88 fillér összegben. Figyelemre méltó, hogy az elszámolásban 32. tételként korábbi munkabefejezésért 62000 Ft prémium, 33. tételként 8137 Ft 80 fillér 1946. évi karácsonyi segély szerepel. Az is figyelmet érdemel, hogy a munkaprogramban előírt részmunka határidőket az építkezés 220 napos időszaka alatt jól tudták tartani vagy rövidebb idő alatt elkészültek a munkával, pedig a megszakítás nélkül folytatott építőmunkát sokszor mínusz 15-20 Celsius fokos hidegben végezték. 388 Hock (1948) idézett dolgozatában a zsilip ideiglenes helyreállításának, ill. a betonfal készítésének időpontjaként a szövegben az 1946. évet, a 19. kép aláírásában a 1945. évet tüntette fel. Az utóbbi a helyes, amit Baranyi (1975a) által közölt lefolyási adatok is igazolnak.
