Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
IX. Új zsilipek építése Siófokon. A Sió-csatorna bővítése és karbantartása 1947–2002 között
IX. Uj zsilipek építése Siófokon. A Sió-csatorna bővítése és karbantartása 1947-2002 között A harmadik siófoki vízleeresztó- és az első hajózsilip (a siófoki vízlépcső) építése 1943-1947 között A siófoki hajókikötőnek az 1911-1935 közötti átalakításait ismertetve a 348. oldalon lévő helyszínrajzon bemutattuk azt a tervet, amit eredetileg Kaáli Nagy Dezső dolgozott ki 1920-1925 között, s ami a kikötő átalakítása részeként egy hajózsilip és egy új, immár harmadik vízleeresztő zsilip építését is magában foglalta, az utóbbit vízerőművel kiegészítve. A terv költségvetési előirányzata még koronában számítva készült és Hock Károly (1948) által közöltek szerint a következő - koronában megadott - főbb összegeket tartalmazta: 1.) kőhányások 53500, 2.) földmunka 113 148, 3.) kotrás 80000, 4.) partfalak 558 360, 5.) utak, rakodók 286925, 6.) új vasúti híd 81 100, 7.) régi vasúti híd aláalapozása 26 045, 8.) új közúti híd építése 83 000, 9.) hajózsilip 600000, 10.) duzzasztómű vízerőmű 750000, 1 1.) a régi zsilip elbontása 10000, 12.) épületek 39 600 korona. Ezek összesen 2681678 koronát tettek ki. A költségvetési összegekkel kapcsolatban Hock megjegyezte, hogy azoknál figyelembe kell venni, hogy az eredeti kalkuláció idején a korona többet ért az 1930-as évek végén fizetőeszközként használt pengőnél386, és azt is, hogy Kaáli Nagy tervében az előirányzott összegek a később megépültnél kisebb hajózsilipre, kisebb vízleeresztő zsilipre és kisebb hídnyílásokra vonatkoztak. Amikor 1941-ben a hajó- és vízleeresztő zsilip, valamint a vízerőmű megvalósítására a terv elkészült, annak Hock (1948) szerint a költségvetési előirányzata a következő volt: 1. ) vízleeresztő zsilip és vízerőmű 1 913 000, 2. ) hajózsilip 1784 000, 3. ) földmunka 370000, 4. ) vasúti híd hídfőjének biztosítása 120000, 5. ) közúti híd építéséhez való hozzájárulás 100000, 386 a korona, az aranykorona és az 1927. január 1-én bevezetett fizetőeszköz, a pengő közötti arányokra vonatkozóan lásd a 376. lábjegyzetet.