Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)

II. A Sió völgye a római kortól a honfoglalásig

34

II. A SIÓ VÖLGYE A RÓMAI KORTÓL A HONFOGLALÁSIG

szik, adott esetben szállító bárkák is közlekedtek a Sión, Foktól a Dunáig. Bizonyára vontatással... A zsilip elkészülte után a mai Siófok táján kisebb római település létesült... Holt volt Galerius zsilipje? A terep ismeretében erre csak egyetlen válaszunk lehet: a mai Siófoktól északkeletre, a Siófok-Mocsolád vasútvonal közelében. Ezt a mélyedést magam is bemértem és... megállapítottam, hogy a Balaton déli partvonalának valóban itt van a legmélyebb pontja. A tó lecsapolására tehát ez a legalkalmasabb hely.

... Kuzsinszky Bálint a múlt század végén... egy római kori építmény alapzatát és falazatának mintegy 2 méter magas maradványát tárta fel. A feltárást számosán megtekintették, közöttük id. Lóczy Lajos és Cholnoky Jenó' is. Amint már említettem, a Siófok mellett feltárt római kori építmény terméskőből emelt zsilip maradványa. A zsiliptábla deszkái számára a falazatba vájt hornyok kitűnően láthatók voltak. Az építmény anyaga vörösberényi permi homokkő. Ugyanekkor levezető csatorna is készült a zsilip alatt, hogy megakadályozzák a tóból lezúduló víz okozta mederfenék kimosásokat. E csatorna kikövezett medrét nemcsak Kuzsinszky idejében, hanem még 50 évvel ezelőtt is követni lehetett. Az első világháború utáni nagy lakásépítési lázban azonban ezeket a pompás kváderköveket sorra elhordták.”

Bendefy László (1970): „A Galerius-féle zsilipnek... maradványai, valamint az ugyanakkor mesterségesen is megnyitott Sió-csatorna magassági viszonyai nem hagynak kétséget afelől, hogy a Balaton vízállása a III-IV. század fordulóján a mai vízálláshoz hasonlóan 104,5-105 m körül volt.”

Sági Károly (1971): „ 1907-ben talált alapfalakkal kapcsolatos bizonytalan utalások hatására 1962-ben ásatást végeztünk a lelőhelyen. Egy 32 m széles, a Balatonnal párhuzamos, K-Ny-i mesterséges csatornát vágtunk át a 107,36 mA.f magas turzás gerincén. A csatorna 105,06 mA.f mély fenekére 30 cm vastag iszap települt. Ebben az iszapban két db XVII. századi vastárgyat találtunk... A csatorna É-i szegélyén 1,5 m széles kiszedett falat észleltünk. A fal iránya a csatornával volt párhuzamos. A kiszedett fal anyagában permi vörös homokkő töredékek is előfordultak. Mindebből arra a jogos következtetésre jutottunk, hogy Siófok XV1-XVII. században ismert várának vizesárkát és várfalát vágtuk át... Kuzsinszky B. egy, az általa talált falaktól D-nek futó feltöltődött árokban vélte felismerni a galeriusi Balaton lecsapolási árkát... Arra, hogy ez az árok ki lett volna kövezve, egyetlen szóval sem utal Kuzsinszky, már csak azért sem, mert fel sem tárta az árkot... A magam részéről a törökkori vár vizesárkát tápláló csatornára gondolhatok csak..."

Bendefy László (1972a): „A Balaton vízállása - a természetes hidrológiai egyensúlynak megfelelően - i.e. kb. 200-tól vagy i.e. 100-tól i.u. kb. 300-ig - kisebb ingadozásokkal 105,5-106,5 mA.f. magasságú volt. Ebből következik, hogy a tónak ebben a római időszakában a lefolyást gátló turzások miatt nem volt, nem lehetett olyan természetes lefolyása, amelyen át vize a Sió völgyébe juthatott -, és ily módon a tó vízszintje leapadhatott volna. Ez a beavatkozás... a III. század végén, pontosabban: 293-ban történt meg. Sági K. (1971) oldalakon át azt igyekszik bizonyítani, hogy a siófoki rom-lelet, amelyben többen a Galerius császár által 293- ban építtetett foki római kori zsilip maradványait sejtjük, nem az, hanem egy török-kori erődítmény nyoma. Vitázni lehet e régészeti lelet méretei és egykori rendeltetése felől. Lóczy, Kuzsinszky, Cholnoky különbözőképpen írtak róla. Cholnoky professzor... kutató éveinek számos emlékét a helyszínen mutatta meg; így a foki romok helyét is. Nem egyszer élőszóval is közölte velem, hogy a foki romokat ő határozottan római kori zsilip maradványának tartja. E kérdésnek talán netn is az a lényege, hogy 293 után 1600 évvel ki mit tart a régi Fok falu közelében talált romokról, hanem az, hogy mit jegyzett fel erről a kortárs történetíró, Sextus Aurelius Victor... hová jutnánk, ha az egykorú hiteles források ilyen pontos utalásait elképzelésekkel és feltevésekkel kísérelnénk meg pótolni. Éppen ezért Ságinak minden ilyen kísérletét alaptalannak tartom. Ha a rómaiak Pelso tavát lecsapolták... akkor zsilipet feltétlenül kellett építeniük. Hogy a zsilip helyéről és a foki romokról Sági K.-nak, mint régésznek, mi a romokkal kapcsolatos véleménye, másodlagos kérdés; S. Aurelius Victor tudósításának hitelét nem dönti meg. ...A Balaton azért vált a rómaiak korában lefolyástalanná, mivel a vízszint 106,5 m alá szállott, és mivel a tavat a Sió természetes völgyétől egy 108-109 m-nél magasabb dombvonulat (turzás) választotta el. Ezt a dombhátat vágatta át Galerius légionáriusaival. ...A Balaton vízszintje tehát a római hódítás korában átlagosan évi 2,3 mm-el csökkenő irányzatú, és a hódítás kezdetén (i.e. 35-13) 108,2 m, 300 év múlva, a tó lecsapolása idejében pedig 107,5 m volt A.f"

SÁGI Károly és Füzes Miklós (1973): újabb adataink bizonyítása szerint a Balaton koracsászárkori

vízállása egyértelműen alacsony, maximálisan a mai középvízállásnak felel meg. Ez... önmagában cáfolja, hogy Galerius korában, az i.u. III. század végén valami nagyarányú Balaton-lecsapolásra lett volna szükség.