Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
II. A Sió völgye a római kortól a honfoglalásig
32 II. A SIÓ VÖLGYE A RÓMAI KORTÓL A HONFOGLALÁSIG szélén, a Sióbozót előtt elhúzódó, 7-8 m magas, pleisztocénkori kavicsturzás átvágásával, de pontosabbat tudni nem lehet... A Sió völgye hajdan a Balatonnak olyan déli öble volt, mint a bogiári vagy afonyódi. Az Enying felől jövő' Kabóka patak azonban mélyen bevágta völgyét, s úgy aláásta ennek a balatoni öbölnek a déli végén lévő halmokat, hogy nem nagy dolog volt a rómaiaknak itt átvágást csinálni s a tó vizét levezetni,”26 * „Galerius császár 292; a Balatont összeköti a Dunával. A Siófok területét lecsapoltatja, az erdőségeket pedig kiirtatja. Az egész környéket feleségéről Valériának nevezi el. A római zsilip és csatorna a mai kaposvári vasútvonal mentén van, közel az őrházhoz. A zsilip körül római házak is épültek, melyekben a zsilip védelmére katonaság volt elhelyezve.”21 Lampl Hugó és Pataky Béla (1937): „A balatoni hajózás és vízépítkezés története a római időkig nyúlik vissza. Galerianus (sic!) császár idejéből Kr.u. 300-ból származó feljegyzések szerint a Balaton partján akkor pezsgő élet folyt. Valószínű, hogy abban az időben már jártak hajók, de a kikötők, víziépítmények elpusztultak, csak a Siófok melletti — kétségtelen római eredetű - zsilip maradványai kerültek eddig felszínre." CHOLNOKY Jenő (1938): „A Siófokról Kaposvárra vezető vasút építésekor római hídpillér maradványai kerültek elő. Ez összefüggésben lehet azzal a klasszikus feljegyzéssel, hogy Galerius császár lecsapoltam a Balatont, t. i. megnyitotta a Sió-csatorna útját, mert ott azelőtt aligha volt lefolyása a tónak, hanem csak éppen olyan »berek« volt mint a többiek. A lecsapolás egész természetesen nem sikerült, a Sió nyílását a tó mindjárt elhomokolta, turzással elzárta.” Babos Zoltán és Mayer László (1939): „Galerius császára IV. században katonáival kiirtana a Balaton- parti nagy erdőségeket, sőt csatornák ásatásával lecsapolta a tómenti mocsaras területeket is, miáltal telepeseit igen gazdag termékeny földekhez juttatta. Újabb kutatások igazolták azt a feltevést, hogy a Sió-csatorna első megépítője szintén ő volt. A Balaton (Lacus Pelso) fölös vizét levezetendő, katonáival kiásatta a mai Siócsatorna elődjét. A helyenként töltésezett medernek maradványai még ma is megtalálhatók, hasonlóképpen a régi vízleeresztő zsilip egyes részei, melyekre Siófoktól északra nemrég bukkantak rá.” Entz Géza és Sebestyén Olga (1942): „A hódító rómaiak, mint mindenütt, a Balaton környékén is megörökítették nevüket kultúrmunkájukkái. Ok voltak az elsők, akik hatásosan beavatkoztak a tó életébe: az elzáró turzás átvágásával biztosították a tó lefolyását a Sión át, s így megtették az első lépést a Balaton vízmeny- nyiségének szabályozásához.” Darnay-Dornyai Béla28 (1947): „A rómaiaknak a »lacus Peiso«-t29 illető céljaikról, elvégzett munkálataikról édeskevés irodalmi adat maradt ránk... igazat mondott K. B. -nak Kis J. pályaőr, miszerint a vasúti pályatest másik K-i oldalán... zsilip (hídfő-) maradványokhoz hasonló falazat került elő, azt dr. Zákonyi F. siófoki vezető jegyző barátom is igazolja. Ugyanis midőn 1946. november 17-én kértem őt, hogy ezt a K-i alapzatot ássuk ki sürgősen és tudományos pontossággal, sajnálattal hozta tudomásomra, hogy ez már lehetetlen, mert időközben ezekből a római kövekből egy villát építettek. O azonban még láthatta ezt a római falazatot és így ezeket ő is zsilipmaradványoknak minősíti. Ezzel a kérdés végleg eldőlt, mert most már bizonyos, hogy Siófok ezen a helyén a rómaiak, bizonyára Galerius idején Kr.u. 292-ben a Balaton fölösleges-káros vizének a Dunába való lecsapolásakor, egy e célra szükséges zsilipet is készítettek”. Lipták Gábor és Zákonyi Ferenc (1963): „Galerius császár a III. század végén a mai Sió-csatorna közelében ásatta ki a Balaton (Lacus Pelso) csatornáját. így sikerült a tó vízszintjét valamennyire állandósítani és Fenékpuszta-Balatonszentgyörgy között átkelő hidat verni.” Huba László (1963): „A siófoki kikötő a Sió torkolatánál épült. Ősét, az első zsilipet Galerius császár építette... A rómaiak által épített Balaton-csatorna maradványait most keresik... a könnyűbúvárok... Kisebb cserépmaradványokat, dárdahegyeket találtak eddig...” Sági Károly (1968): „Balaton vize a mezolitikum után felmagasodik ugyan, a tó vízállása azonban... nem emelkedett a mai színt fölé. Ezt az egyenletes vízszint tendenciát az éghajlati adottságok mellett a tó természetes lefolyása a Sió biztosította... Aurelius Victor mégis arról ír, hogy Galerius császár csatornával kötötte 26 „A Balaton és környéke részletes kalauza ” c. zsebkönyvnek az idézett részét Cholnoky írta. 21 Az idézett zsebkönyv Siófokot ismertető szövege Molnár Istvántól való. 28 Azonos a korábban idézett Dornyai Bélával. 29 A római korral foglalkozó irodalomban a Balaton Pelso és Peiso elnevezésekkel egyaránt előfordul.
