Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
II. A Sió völgye a római kortól a honfoglalásig
30 II. A SIÓ VÖLGYE A RÓMAI KORTÓL A HONFOGLALÁSIG Bontz József (1896): „Aurelius [?] császár a Balaton-vidék művelésére nagy gondot fordított, a magas vízállású Peisot (Balaton) lecsapoltatta, sok erdőt irtatott ki és a Balatonvidéket nejéről Valeria-nak nevezte el.”23 „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben” c. millenniumi reprezentatív kiadványsorozat (1896) Tolna megye leírásánál: „Kapos, Koppány, Sió és Sárvíz... tulajdonképpen... terjedelmes ingoványok vizeit levezető csatornák, melyek a most folyó század elején jöttek létre, és pedig részben, mint kiújításai annak a vízi-műnek, melyet a III. század végén... Galerius a mai Sió-Sárvíz medrében ásatott, s ezáltal a bátai Dunával összekötvén...” Sziklay János (1904): „A Balaton-vidék fontosságát a rómaiak méltatták először... nagy kultúrgazdasági műveleteket hajtottak végre a Balatonnál. Csatornát vágtak, kiöntéseket, mocsarakat szárítottak ki. Ok a Balaton első szabályozói... volt a tónak természetes, talán időközi kifolyása a mai Sió helyén, mely érintkezvén a Duna felé csorgó erekkel, rávezette a rómaiakat arra, hogy a szerteáradó, fölösleges vizet lebocsássák a Dunába. Ok hozták létre a Sió csatornát, s uralmuk korában a Balaton körülbelül a mai alakját nyerte.” Makay Béla (1913): „Galerius császár történetírója S. Aurelius Victor nevezetes adatokat hagyott hátra egy pannóniai tóról, midőn a III-IV. századból azt írja, hogy Galerius császár (292-ben) a Pelso nevű tavat a Dunába csapoltatta le, az óriási terjedelmű erdők irtása következtében használhatóvá tett vidéket pedig neje tiszteletére annak nevéről Valeria-nak nevezte el.” Kolossváry Ödön (1916): „A Balaton tó vizének kifolyása azon az éren át történik, mely Siófoknál ágazik ki, melyet állítólag már a rómaiak idejében ástak ki...” Cholnoky Jenő (1918): „...a gazdag római irodalomban alig találunk valami csekély feljegyzést a tóról vagy környékéről. Ezért becses Sextus Aurelius Vidor feljegyzése24 ...Galerius császárról, hogy »Ibi quum obsidione distineretur militibus eadem, qua superiores via attentatis, metu, ne deseretur Italia decessit; paulloque post vulnere pestilenti consumtus est, quum agrum satis Reip. commodantem. Caesis immanibus silvis, atque emisso in Danubium lacu Pelsone apud Pannonios fecisset. Cujus gratia provinciám uxoris nomine Valériám adpellavit.« Ennyi az egész s belőle még az sem kifogástalan bizonysággal olvasható ki, hogy a »lacus Peiso« csakugyan a Balaton-e? .. .Az irodalomra felesleges kitérnünk, mert a Sió-csatorna mai kifolyásának helyétől keletre a tabi vasút építésekor római zsilip alapfalaira bukkantak. Ezzel a kérdés végleg eldőlt, a rómaiak csakugyan lecsapolták a Balatont, vagy legalább a már meglévő, de elhomokosodott lefolyást kitisztították, s valamiféle zsilippel látták el, amelynek czélja többféle lehetett. Az alig kibontott alapfalakból nem lehet határozottan megállapítani a czélját. Némi czölöpmaradványokból hídra következtethetünk, a zsilip pedig talán a tó vízállásának szabályozására, vagy a Sió-völgy védelmére, vagy talán bárkák lecsúsztatására és felvonszolására szolgált... a kérdés teljes tisztázása az archcieológus dolga25, itt csak felemlítjük a tényt, hogy a rómaiak foglalkoztak a Balaton vízszínének szabályozásával, a fenn közölt idézet szerint főleg ap osztásával... ....A Balaton vízállásának szabályozásával először a rómaiak foglalkoztak... a szabályozásnak emléke is maradt... római szabályozás nem igen állhatott másból, minthogy a Sió-torkot a turzásokon keresztül ismét megnyitották és igyekeztek tisztán tartani. A Siófok mellett látható római építmény valószínűleg csak a megnyitott csatornán keresztül vezetett híd feje. ...Aligánál kis... lösz-szakadék nyílik a tóra, ezen túl Siófok felé a partok meredekek de... folytonosan alacsonyodnak, míg végre Siófok határánál, ahol az országút a vasút mellé simul, teljesen eltűnnek... a Sió-torokig hajdan széles, de sekély öble volt a tónak. Ezt az öblöt délen tekintélyes, mintegy 5-6 m magas pleisztocén-kori kavics-turzás zárta el a Sió völgyének tovább, de délre terjedő, mocsaras lapályától. A turzás mindenesetre olyankor keletkezett, amikor a tó vízállása 4-5 m-rel magasabb volt a mainál. A turzás keletkezése előtt a Balaton itt mélyen benyúlt a Sió völgyébe, de ekkor még nem lehetett lefolyása, mert különben nem épült volna turzás az öböl elé. 23 Bontz ■/.: Keszthely város monográfiája. 1896. 62. p. Tévedés, mert Aurelius császár nem létezett, valószínűleg Galerius császárról van szó! 24 Cholnoky lábjegyzetben forrásként Sextus Aurelius Victor História Romana c. művét jelölte meg J. F. Grünen 1806-ban Bécsben kiadott recenziója szerint. 25 Cholnoky itt szintén lábjegyzetben megjegyezte: Lásd Kuzsinszky Bálint: A Balaton környékének archeológiája, a III. köt. 2. részében, jóllehet azt csak két évvel később, 1920-ban adták ki. Mint a Lóczy-féle Balaton Tudományos Tanulmányozása program egyik irányítója, jól ismerte Kuzsinszky munkájának eredményeit, ill. annak kéziratát.
