Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VII. A Sió csatornázása, a siófoki zsilip és a hajókikötő létrehozása
A SIÓ-CSATORNA, A SIÓFOKI SIÓ-ZSILIP ÉS A HAJÓKIKÖTŐ ÉPÍTÉSE 1863-1864-BEN 297 év telén elkészültek, s azokat az 1863. év április hó 9-én, Pesten tartott központi »bizottmányi« gyűlésen az érdekeltség jóvá is hagyta. Az új, siófoki fazsilip, továbbá a siófok-ozorai mederkibővítési munkák az 1863. évfolyamán, a siófoki torkolati művek, azaz a Sió kitorkollását szegélyező két hullámgát és a siófoki hajókikötő pedig 1864-ben épültek meg. Az új siófoki fazsilip 1863 október hó 25-én ünnepélyes keretek között átadatott rendeltetésének... történeti hűség kedvéért megemlítendő még, hogy az első dunai hajó, helyesebben 1-2 tonna teherbírású, lovakkal vontatott dereglye 1863 november hó 25-én megérkezett Jutra, ahonnét az árucikkeket, főleg gabonát, kocsikban szállították be a siófoki vasútállomásra.” Az első, fából készített Sió-zsilip szerkezetéről, a siófoki kikötőről és a Sió-csatorna 16. pontnál lévő keresztszelvényéről Zalay Lajos, Fejér vármegyei főmérnök, mint kir. biztosi szakértő készített vázlatrajzot, amelyet Bertók (1935) dolgozatában 4. ábraként közölt. Ezeket a rajzokat Zalay a „...rendelkezésre álló hiteles adatok és helyi viszonyok szerint...” állította össze 1867. szeptember 28-án Siófokon.337 Az új Sió-csatorna megnyitásáról, a Balaton vizének a Sió „ágyába” történt bevezetéséről a Vasárnapi Újság 1863. november 8-i száma vezércikkben tudósított, és egy fametszetű képet is közölt róla, amelyet később többször közzétettek a 20. században. Bár az újságcikkre eddig sokan mások is hivatkoztak, szövegét nem közölték, pedig jól tükrözi az akkori közvéleményt a Balaton és a Sió szabályozásával kapcsolatban. Úgy véljük, hogy a több mint 140 évvel ezelőtt megjelent írást ugyancsak érdemes teljes terjedelmében közzétenni. „A Balaton lecsapolása és a siófoki ünnepély. Hosszú idő, fél évszázad folyt le azóta, midőn a magyar tenger szabályozásának eszménye először szóba jött. Az eszme megvalósítását 1825-ben az országgyűlés mondotta ki; de különböző érdekek összeütközése egészen napjainkig lehetetlenné tette azt. Végre azonban lenyugodtak a pártok, a tisztább nézetek kivívták a diadalt, s a nagy munka, melyre bármely művelt ország büszke lehet, teljesedésbe ment. A Balaton lecsapolása különösen kettős nagy haszon tekintetében nagy fontosságú. Először, mert majdnem 50000 hold földdel gazdagítja hazánkat, mely a lecsapolás által a hullámoktól megmentve, gazdag kalászokkal jutalmaz egykor. Másodszor a közlekedést tetemesen előmozdítva, az egész vidék kereskedésének könnyítésére nem kis befolyást gyakorol. A Siócsatorna által - mely Siófoktól Ozoráig majdnem egészen újra van ásva, - a Balaton a Dunával jött kapcsolatba, s köztük most a hajókon való közlekedés lehetséges; továbbá roppant hasznára, könnyebbségére szolgál a Balaton partjain elnyúló délivasút vonalnak is. A nagy munka kivitelét a múlt év jún. havában kezdték meg, a midőn Gróf Zichy Ferencz királyi biztosul kineveztetvén, erélyesen állott a munkálatok élére, s mellette Jankovich László, Somogy volt alkotmányos főispánja, s a Balaton-szabályozás társulat elnöke ernyedetlen buzgalommal működvén, az ige testé lön. Az első Sió-zsilip megnyitásának rajza a Vasárnapi Újságból (1863. október 25.) 337 A rajzokon feltüntetett adatok hitelesek, de néhány esetben igen csekély mértékben eltérnek a Meissner által ismertetett számoktól.
