Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VII. A Sió csatornázása, a siófoki zsilip és a hajókikötő létrehozása
A SIÓ-CSATORNA, A SIÓFOKI SIÓ-ZSILIP ÉS A HAJÓKIKÖTŐ ÉPÍTÉSE 1863-1864-BEN 291 A vasútvonal helyzettérképe a veszprémi Káptalan körzetében. (A Déli Vasút mérnökei térképének részlete) gyeket halmoznak fel. Külön figyelmet érdemelnek a Balaton vízgyűjtőjére vonatkozó csapadék adatok, amelyeket Meissner a budai meteorológiai obszervatórium észlelései alapján közölt. A táblázatok adatai szerint a terület Közép-Európa csapadékban szegény zónájához tartozott, ahol az évi csapadékátlag 16 párizsi hüvelyket (azaz 433 mm-t) tett ki.3-11 A Balaton vízgyűjtőjének éves átlaga 1925-2000 évek csapadékadatai alapján 621 mm volt, vagyis 66 mm-rel több, a Meissner által közöltnél, de az ezredfordulón a száraz, aszályos években a csapadék éves mennyisége 2000-ben 457 mm, 2001-ben 521 mm, 2002-ben 445 mm volt csak, s ezek alapján az 1860-as évek közepére vonatkozó adatok reálisnak tekinthetők. Nem reális viszont a budai meteorológiai állomás felügyelete alatt elvégzett vizsgálatok során a tó párolgására vonatkozóan kapott 60 párizsi hüvelykes (1624 mm-es) adat. Amint arra 1998-ban már rámutattunk331 331 332 a tó párolgásának megállapítása igen nehéz, bonyolult feladat. Akkor a Balaton felületéről elpárolgó vízmennyiséget sokévi átlagban 850-900 mm-t kitevőnek becsültük. Az 1990-2004 A balatoni halászok azonban már 12-13 cm-es jégvastagságnál meg szokták kezdeni ajégi halászatot a múlt század első felében, amint azt Lukács Károly (1934) a „Jégi halászai a Balatonon ” című dolgozatában ismertette. A Balaton jegén való közlekedés a déli és az északi part között szánon vagy szekéren a 19. században általános volt, különösen Siófok és Alsóörs, Tihany és Szántód, Révfülöp és Balatonboglár, valamint Keszthely és Balatonkeresztúr között. 331 Ezt az adatot a budai meteorológiai állomás észlelési adatai megerősítették, mivel ott 1862-ben egész éven át 18 párizsi hüvelyk 5 vonás (498,4 mm), 1863-ban 12 hüvelyk 1 vonás (327,0 mm), 1864-ben 17 hüvelyk 10 vonás (482,6 mm), 1865-ben 13 hüvelyk 6 vonás (365,3 mm) csapadékot mértek. Ennek a négy évnek az átlaga 15 hüvelyk 6 vonás (419 mm) volt. A Balaton teljes vízgyűjtőjére ennél nagyobb, 20 hüvelyk 6 vonás (554,9 mm) éves csapadékátlagot közölt, de előtte utalt arra, hogy a Zala vidéke ennél csapadékosabb és ott az évi átlag 25 hüvelyk (~677mm). 332 Virág (1998) 229-236. p.
