Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VII. A Sió csatornázása, a siófoki zsilip és a hajókikötő létrehozása
290 VII. A SIÓ CSATORNÁZÁSA, A SIÓFOKI ZSILIP ÉS A HAJÓKIKÖTŐ LÉTREHOZÁSA Fok-Szabadi és Siófok községek kisajátítási terve. (A Déli Vasút mérnökei térképének részlete) kötővel együtt. Magának a Siónak a lefolyását szerinte a folyó medrében lévő malomgátak akadályozták, s ezek idézték elő a folyóágy eliszapolódását, és a völgy elmocsarasodását. Azt is megjegyezte, hogy a Sió medrének vízvezető keresztmetszete alig 90 négyzetlábat (8,9 m2-t) tett ki, a vízáramlás sebessége pedig csaknem nulla volt, és csodának tartotta, hogy a malmoknak ilyen körülmények között még volt folyóvizük. A nagyon kismértékű lefolyás következtében a tó vízállása a hozzáfo- lyástól és a párolgástól függött, ami az 1850-es évek második felének száraz időszakaiban kiegyenlítődve, alacsony vízszintet eredményezett. Meissner szerint a Balaton addig ismert legmagasabb vízszintje 322,85 láb, azaz 106,72 m A.f. volt, ami 1862 őszén 318,10 lábra (105,22 m A.f.-re), 1863 őszén 317,0 lábra (104,86 m A.f.-re) esett vissza, így a legmagasabb és az 1863 őszén észlelt vízállás közötti különbség kereken 6 láb (pontosabban 5,85 láb), azaz 1,85 méter volt. Ezek az adatok szintén arról tanúskodnak, hogy a vasút tervezésekor körültekintően jártak el a tó hidrológiai viszonyainak felmérésekor, mert a siófoki vízmérce felállítása után 1866. november 30-án mért -0,42 és az 1879. május végén mért +1,93 méteres vízállások között a rendkívüli forró, aszályos, majd különösen csapadékos időszakok hatására csak 50 centiméterrel volt nagyobb az eltérés. Igencsak helytállóak a téli Balatonnal kapcsolatos megállapításai, miszerint a „...tó telente rendszerint befagy - a jégborítás 0,8 lábig (25 centiméterig) eró'södik és azután a jégpálya a két part között lehetővé teszi a közlekedést, valamint nagyszerű alkalmat nyújt a halászatokra."™ Vagy, amint az nem ritkán megtörténik a jégtakaró felszakadása után, hogy az északi szelek a laza, összetöredezett jégtömegeket a déli partra sodorják, s ott öles jéghe- 330 330 330 a Balaton jege évszázados tapasztalatok szerint akkor válik biztonságosan járhatóvá, ha 25 cm vastagra „hízik”.
