Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
236 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... tékben van számbetííkkel jelölve" szöveget írták. (A két számmérték azt jelenti, hogy az adatokat bécsi lábban és hüvelykben adták meg). A Sióra keresztbe húzott vonalakkal és a vonalak végén számokkal jelölték meg azokat a pontokat, ahol a meder keresztmetszeteket vették fel. A mederkeresztmetszet felvételek számozása Ozora felől kezdődik Tóti-puszta közelében (1-2) és szabálytalan távközökben tart a Balatonnál lévő Sió-torkolatig (13-14). Valamennyi mederkeresztmetszet ábra azt bizonyítja, hogy a Siónak mindenütt szabálytalan alakú medre volt a 8-7, és a 8-9 számmal jelzett helyek kivételével, ahol 1828 előtt a „Sió ágyát megigazították.” A térképen lévő méretarány skálák megtévesztőek a magyarázó felirataik miatt. A felső, 11 részre osztott skála alá írt „Helyhezeti és hosz mérték Bécsi lábon” szöveg szerint az osztásközök 100 lábat jelentenének, ami a mérések szerint a skálán 13,1 mm-nek felel meg, s ezek alapján számítva a méretarány 1:2400 lenne. A Sió völgyét ábrázoló térképen elvégzett méréseink ezzel ellentétben azt igazolták, hogy az osztásközök 100 bécsi ölnek felelnek meg, és ennek megfelelően (189600:13,1 = 14473) a térkép helyes méretaránya 1:14400 ugyanúgy, mint a többi bemutatott térképé. A mértékskáláknak ilyen módon való ábrázolása a térképekről készített másolatokra is átkerült, amint arra Lotz Gyula (1974) „A Zala első rendezési terveinek mérési adatai a Balaton 1840 előtti vízszintjeire” c. tanulmányában felhívta a figyelmet, amikor a következőket írta: „.. balatoni vízállásadatokat tartalmaz a Somogy megyei levéltár 400 jelű kéziratos térképe. A 222 x 86 cm nagyságú. 1 ”= 200° (1:14400) méretarányú1, (' A vonatkozó levéltári jegyzékben mind a térkép méretei, mind méretaránya tévesen szerepelnek. A helyes értékeket magam állapítottam meg.) Tussal készült, színezett, több helyen szakadt térkép ...a Zala Balatonhídvég-Kehida közötti szakaszát, helyszínrajzilag ábrázolja, és a térképlap felső szélén megadja a Zala Balatonhídvég és az 1840 körül megszűnt mándi malom (Zalacsány-Bókaháza térségben) közötti hossz-szelvényét is. A térkép címirata: »Szárítási Terve a’ Zala Vize berkes és bozótos Völgyének melly Tekintetes Zala Vármegyében Hídvégtől kezdve kehidai töltött útig terjedő berek fekvéseit, Zala természeti folyását, a javasolt szárító fő Csatornának helyezetit, és fenekinek menetelit, továbbá az ásást segítő ágcsatornát, vízfogó hat töltést, mándi és csányi malmok új rendezésit mutatja. Nagy- méltóságú Városkeői Gróf Zichy Ferencz. Jósef Úr O Excellentziája királyi Biztossága alatt az ádándi 1832ik esztendei egyezés kapcsában eredetikép szerzették s’ végezték Veszprémben Április 27én 1834.« A térképet Beszédes József »Balatoni K.Bizt.igazg.Vízmérő« és Páka Antal »T.N.Zala Vármegye Tábla Bírája és feő földmérője is saját kezűleg aláírták. A térkép felső részén található hossz-szelvény érdekessége, hogy vízszintes értelemben nem mérethelyes, hanem úgy készült, hogy a bemért és térképen is ábrázolt pontok helyét - tekintet nélkül a Zala kanyarulataira - a térképlap rövidebbik oldalával párhuzamosan felvetítették. Magassági értelemben viszont mérethelyesen készült a hosszszelvény méretaránya V" = 4" (3”’ -1 1:48)” Lotz idézett megállapításai helytállóak, azokat a Sió hossz-szelvényen végzett méréseink megerősítették; a két folyó ágyának hossz-szelvényét - a helyszíni mérési adatok alapján - azonos módon szerkesztve ábrázolták, megörökítve az utókor számára a vízfolyások eredeti, természetes fenékmélység viszonyait. Itt jegyezzük meg, hogy az Ádándon bemutatott és előbbiekben ismertetett illetve a mellékelt térképek között szereplő Sió-rendezési tervről is készült másolat.”272 A Sió hossz-szelvényén ábrázoltakból nemcsak az adott időpontokra vonatkozóan állapíthatók meg a Balaton vízállásai a Sió kitorkollásánál, valamint a Sió malomgátak által duzzasztott vízszínének esései Ozoráig, hanem a folyómeder fenekén lévő gátszerű kiemelkedések helyei és magasságai is meg272 Fejér László hívta fel figyelmünket arra, hogy a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének 1921. évi 38-39. számában (183. p.) a vegyes hírek között közölték a következőket: „K. Nagy Dezső kir. műszaki-tanácsos (Siófok) ajándéka: I. A Sió folyó felvétele a Balaton tavának kifolyásától az ozorai malomig. Hosszszelvénnyel és 13 db keresztszelvénnyel. Készítette és tulajdon használatára rajzolta 1834- dik esztendőben Szakonyi Ignátz, Hertzegi Dombóvári Uradalom Mérnöke. (1 drb színes rajz 23/65 cm). A hosszszelvényen a Balaton vízszinének 10 éves időközben mért két vízszinmagassága van berajzolva. Az egyik a Sió ágának megigazítása előtt 1818. október hó 24- én és 25-én lett mérve, a másik 10 évvel később, azaz 1828. július 30-án. A helyszínrajz Helyhezeti és Hossz Mértéke, a keresztszelvények (Keresztbemetszések) Hossz- és Magas Mértéke, úgyszintén a folyó hosszszelvényének (Hosszba Vízesésének) Magas Mértéke háromféle mértékkel Bétsi lábon van megadva”. Kaáli Nagy Dezső 1921-ben a Magyar Technikai Múzeum céljaira ajánlotta fel Szakonyi Ignác által készített másolatot, amelyen valószínűleg nem szerepelt az eredeti címfelirat teljes szövege, különben nem azt közölték volna, hogy ő készítette és rajzolta tulajdon használatára. De az is lehet, hogy szándékosan nem tüntette fel a címfeliratot az általa készített másolaton.
